Ana Mari Cauce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ana Mari Cauce
2013-ban
2013-ban
Született1956. január 11. (68 éves)
Havanna
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségeelnök (Washingtoni Egyetem)
Iskolái
Kitüntetései
  • honorary doctor of the University of Miami (2015. május 8.)[1]
  • a Csinghua Egyetem díszdoktora (2017)[2]
A Washingtoni Egyetem 34. rektora
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2015. október 13.
ElődMichael K. Young
A Wikimédia Commons tartalmaz Ana Mari Cauce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ana Mari Cauce (Havanna, 1956. január 11. –) amerikai pszichológus, a Washingtoni Egyetem 34. rektora.[3] A 2015-ben kinevezett Cauce az egyetem első homoszexuális vezetője,[4][5] valamint az első nő, aki a pozíciót állandó jelleggel tölti be.[6]

Fiatalkora[szerkesztés]

Ana Mari Cauce 1956. január 11-én született Havannában; édesanyja Ana Cauce, édesapja pedig Vicente Cauce oktatási miniszter.[7] Hároméves korában a kubai forradalom miatt családja Miamiba menekült; itt édesapja először őrként dolgozott, később pedig mindkét szülője egy cipőgyárban helyezkedett el.[8]

1977-ben Cauce summa cum laude minősítésű diplomát szerzett a Miami Egyetem angol szakán; 1979-ben a Yale Egyetemen pszichológia, 1982-ben pedig filozófia szakon szerzett mesterdiplomát. Doktori címét 1984-ben szerezte meg kórházi és közösségi gyermekpszichológia szakirányon.[8][9]

Pályafutása[szerkesztés]

Oktatói pályafutását a Delaware-i Egyetemen kezdte; 1986-tól a Washingtoni Egyetem óraadója, 1990-től pedig állandó munkatársa. 1996-tól az Amerikai Kisebbségi Tanulmányok Tanszékének vezetője, később pedig a Bölcsészet- és Természettudományi Főiskola dékánja lett.[10]

2007-ben részt vett a szegényebb hallgatók támogatását célzó Husky Promies program elindításában, 2012-ben pedig az egyetem kancellárhelyettese lett.[11]

2015 márciusától Michael K. Young távozásával ideiglenes,[6][12] október 13-ától pedig állandó rektor. Ő az első nő, aki a pozíciót állandó jelleggel tölti be, egyben az egyetem első homoszexuális és első spanyol származású rektora. 2017-ben kiderült, hogy az igazgatótanács megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat, ugyanis valójában Cauce volt az egyetlen rektorjelölt (a többiek visszaléptek).[13]

Családja[szerkesztés]

Az 1979-es greensborói mészárlás során a Ku-Klux-Klan és az Amerikai Náci Párt tagjai meggyilkolták idősebb fivérét, a kommunista aktivista César Cauce-t.[4] A négy fehér bőrű áldozat sírja a greensborói feketék temetőjében található.[14]

Cauce 1989-ben feleségül ment Susan Joslyn professzorhoz.[15]

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

2020-ban az Amerikai Művészettudományi Akadémia tagjává választották.[16]

Publikációi[szerkesztés]

  • Ana Mari Cauce: Early Adolescents’ Social Networks and Networking: Contributions to Social Competence. (angolul) New Haven (Connecticut): Yale Egyetem. 1984. OCLC  
  • Ana Mari Cauce – Keith Hannan – Marion Sargeant: Life stress, social support, and locus of control during early adolescence: Interactive effects. (angolul) American Journal of Community Psychology, XX. évf. 6. sz. (1992. december) 787–798. o. doi
  • Nancy A. Gonzalez – Ana Mauri Cauce – Craig A. Mason: Interobserver Agreement in the Assessment of Parental Behavior and Parent-Adolescent Conflict: African American Mothers, Daughters, and Independent Observers. (angolul) Child Development, LXVII. évf. 4. sz. (1996. augusztus) 1483–1498. o. doi
  • Kimberly A. Tyler [et al.]: The Impact of Childhood Sexual Abuse on Later Sexual Victimization among Runaway Youth Victimization among Runaway Youth. (angolul) Journal of Research on Adolescence, XI. évf. 2. sz. (2001. június) 151–176. o. doi Hozzáférés: 2021. június 3.
  • Matthew Paradise – Ana Mari Cauce: Home Street Home: The Interpersonal Dimensions of Adolescent Homelessness. (angolul) Analyses of Social Issues and Public Policy, II. évf. 1. sz. (2002. december) 223–238. o. doi

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://commencement.miami.edu/about-us/archives/honorary-degree-recipients/index.html
  2. ↑ kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/201802/t20180228_328136.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.
  3. ↑ University of Washington establishes several firsts by choosing woman president – who is also gay (angol nyelven). The Oregonian, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  4. ↑ a b Dave Wagner: UW president breaking barriers (angol nyelven). KIRO7, 2016. március 18. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  5. ↑ Sean Coughlan: The gay Cuban-American breaking barriers in Washington (angol nyelven). BBC, 2016. június 1. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  6. ↑ a b University of Washington names Cauce as president (angol nyelven). KHQ-TV, 2015. október 14. [2015. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  7. ↑ Katherine Long: UW appoints provost Ana Mari Cauce as interim president (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. február 12. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  8. ↑ a b Lewis Kamb: Ana Mari Cauce new UW president; popular on, off campus (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  9. ↑ Curriculum vitae (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  10. ↑ Hannelore Sudermann: Ana Mari Cauce (angol nyelven) pp. 24–27. University of Washington Alumni Magazine, 2015. december. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  11. ↑  (2012). Ana Mari Cauce (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. (Hozzáférés ideje: 2021. június 3..)
  12. ↑ Leslie Helm: Executive Q&A: The UW's Ana Mari Cauce (angol nyelven). Seattle Business Magazine, 2015. június. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  13. ↑ Katherine Long: UW didn’t vote on president in secret; lawsuit reveals it had just one candidate (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. május 11. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  14. ↑ Sally A. Bermanzohn: Through survivors’ eyes: From the sixties to the Greensboro Massacre. (angolul) Nashville (Tennessee): Vanderbilt University Press. 161–164. o. ISBN 978-1-423-72948-8 Hozzáférés: 2021. június 3. OCLC  
  15. ↑ Katherine Long: Rare choice: Could UW’s next president come from within? (angol nyelven). The Seattle Times, 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  16. ↑ Ana Mari Cauce (angol nyelven). American Academy of Arts & Sciences. (Hozzáférés: 2021. június 3.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ana Mari Cauce című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ana_Mari_Cauce&oldid=27002437”