Acélos vanga
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Oriolia bernieri I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1838 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Acélos vanga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Acélos vanga témájú kategóriát. |
Az acélos vanga (Oriolia bernieri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a vangagébicsfélék (Vangidae) családjába tartozó Oriolia nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A nemet és a fajt is Isidore Geoffroy Saint-Hilaire francia zoológus írta le 1838-ban.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Mint családjának minden tagja, ez a faj is Madagaszkár szigetén honos, annak is a keleti részén él. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Átlagos testhossza 23 centiméter, testtömege 52-59 gramm.[5] Karcsú testalkatú madár, erős, szürke csőrrel. A hím sötét kékesfekete színű, a tojó barna színű fekete csíkozottsággal.
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal és kisebb gyíkokkal táplálkozik, melyeket zömmel a talaján fog meg. Gyakran hosszan várakozik egy ágon ülve, hogy elé kerüljön egy rovar, majd lecsap.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. július 26.) (angolul)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
