Abingdoni apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abingdoni apátság
A Long Gallery
A Long Gallery
Település
  • Abingdon-on-Thames
  • Abingdon on Thames
Ország Egyesült Királyság
Építés befejezése675
Elhelyezkedése
Abingdoni apátság (Egyesült Királyság)
Abingdoni apátság
Abingdoni apátság
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 51° 40′ 14″, ny. h. 1° 16′ 31″Koordináták: é. sz. 51° 40′ 14″, ny. h. 1° 16′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Abingdoni apátság témájú médiaállományokat.
Az abingdoni apátsági templom a park teljes területét lefedte, egészen a nyugati Viktória királynő-szoborig

Az abingdoni apátság ("St Mary's Abbey") egy bencés kolostor volt Abingdon-on-Thames [1]

Az apátságot 675 körül alapították Szűz Mária tiszteletére.[2]

Az 1086-os Domesday Book feljegyezte, hogy az apátság gazdag és befolyásos földbirtokos volt.[3]

Az apátsági templomból mára nem maradt fenn semmi látnivaló. A meglévő épületek:[4]

  • Checker Hall (Unicorn Színház[5])
  • A Checker
  • A Long Gallery
  • Az alsó terem
  • Temze utca, a Malom és a Malom-patak

Fennmaradt épületek[szerkesztés]

Trendell's Folly az Abbey Gardensben

Az apátsági templomból ma már nincs semmi látnivaló. Az Abbey Gardens ma is látható romjai a Trendell's Folly, amelyet a 19. században építettek. A kövek egy része a Szent Ilona-templomból származhat.[6]

A kapcsolódó kolostorépületek azonban fennmaradtak, köztük az Abbey Exchequer, a favázas Long Gallery, az apátsági pékség (mindegyik az Abingdon Baráti Társaság gondozásában), az apátsági átjáró, a Szent János-hospitium (zarándokszálló) és a Szent Miklós-templom. Az egyik eredeti kemencét eltávolították, most is érintetlen a Lacies Courtban, az Abingdon Schoolban.[7]

Az Unicorn Színház jelenleg az apátság egy részében található.[8]

Története[szerkesztés]

Korai története[szerkesztés]

Kilátás az Abingdon-zsilipről a vízfolyásra a szerzetesek által 955 és 963 között ásott apátsági vágás felé

Az apátságot állítólag 675-ben Cissa, Centwine alkirálya, a nyugati szászok királya, vagy unokaöccse, Hean alapította Szűz Mária tiszteletére tizenkét bencés szerzetes számára.[9] Cissát is itt temették el.

Az egymást követő nyugati-szász királyok által felruházott jelentősége és gazdagsága növekedett egészen addig, amíg Alfréd király uralkodása alatt a vikingek el nem pusztították, majd Alfréd elfoglalta birtokait, mivel a szerzetesek nem támogatták eléggé viszonzásul ellenségeik legyőzéséhez. A 950-es évekre az apátság leromlott állapotba került, de 954 körül Eadred király Æthelwoldot, később Winchester püspökét nevezte ki apátnak. Abingdon az angol bencés reform egyik vezetője volt, majd a reform második központja lett (Glastonbury után).[10] Egy 136 oklevélből álló gyűjtemény található itt, amelyeket különböző szász királyok adományoztak ennek az apátságnak, és az Abingdon kolostor krónikája az apátságban íródott a 12. században.

Sutton Courtenay[szerkesztés]

Sutton Courtenay az apátság paplakja

Sutton Courtenay-ben az Abingdon Abbey kolostori kastélyként építette fel az apátságot, amelyet az apátság földjének és tizedének adminisztratív központjaként használtak.[11] Azonban a földbirtok tulajdonosa, Alwin pap[12] (akinek apja[13] birtokolta a földet előtte),[14] megállapodott az apáttal, hogy megtartja Suttont, először a fiának, majd utána az apátságé lesz, azzal a feltétellel, hogy azonnal átadják a miltoni kápolnát.[15] Szinte bizonyosan a 12. század végén az abingdoni apátság vette át a tizedek kétharmadát, a rektor pedig a fennmaradó harmadát.[15] 1258-ban egy vitát követően a földet formálisan az apátság birtokába helyezték, és megszentelték.[15] Mivel közel volt az apátsághoz, valószínűleg maguk a szerzetesek irányították, nem pedig sáfárra bízták.[11] 1278-ban azonban Hugh de Courtenay, a Sutton-i kastély ura, beperelte az apátságot. Állítólag elfogult esküdtszéket sorakoztattak fel, és 1284-ben váratlanul talált Courtenay számára.[15] Az esküdtszék elnöke, a rochesteri Salamon volt az első, akit a Courtenays megosztott. [15] Az apát azt állította, hogy 1290-ben Rochesteri Salamon lefoglalta a benne lévő, az apátsághoz tartozó javakat. Azt is állította, hogy Salamon 40 márkát csikart ki az apátságból a plébánia házának állítólagos leromlása miatt.[16] Végül semmilyen bűncselekményben nem marasztalták el.

Apátok[szerkesztés]

A normann hódítás után az apátok közé tartozott Faritius, I. Henrik angol király orvosa (1100–1117) és Richard Hendred, akinek kinevezéséhez 1262-ben megkapták a király beleegyezését. 1272-ben jelen volt a lyoni zsinaton. Az utolsó apát Thomas Pentecost alias Rowland volt, aki az elsők között ismerte el a királyi felsőbbséget. Közössége többi tagjával 1538-ban aláírta kolostorának feladását, életfogytiglan, vagy addig, amíg évi 223 font sterling kedvezményt kapott, a cumnori uradalom fejében. Az apátság bevételei 1876 GBP, 10 shilling, 9 penny volt.

Temetések[szerkesztés]

Abingdon Ælfricét eredetileg itt temették el, mielőtt Canterburyi katedrálisába vitték át. Itt temették el Sideman püspököt, Margaretet, Pembroke grófnőjét és Fulk FitzRoyt is.

Egyéb temetkezések
  • Robert D'Oyly és felesége Ealdgyth
  • Siward (abingdoni apát)
  • Ralph Basset és apja, Thurston Ralph Bassett
  • John Grey, Lisle 2. vikomtja
  • Margit, Pembroke grófnője
  • Waltham Mária

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MAGiC MaP : Abingdon Abbey (extant buildings). Natural England - Magic in the Cloud
  2. ↑ Aveling 1913.
  3. ↑ Abingdon (St Mary), abbey of. Open Domesday. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  4. ↑ History of the Buildings. The Friends of Abingdon Abbey Buildings Trust. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  5. ↑ Unicorn Theatre. The Friends of Abingdon Abbey Buildings Trust. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  6. ↑ Visit Abbey Gardens & Abbey Meadow. Abingdon-on-Thames Town Council. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  7. ↑ Lacies Court, Abingdon School. Abingdon-on-Thames Town Council. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  8. ↑ Unicorn Theatre. The Friends of Abingdon Abbey Buildings Trust. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  9. ↑ Abingdon Abbey. www.berkshirehistory.com. Royal Berkshire History, UK. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  10. ↑ Blair, John. The Church in Anglo-Saxon Society. Oxford, UK: Oxford University Press, 350. o. (2005). ISBN 978-0-19-921117-3 
  11. ↑ a b David Nash Ford: The Abbey at Sutton Courtenay. Royal Berkshire History, 2004 (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  12. ↑ Alwin the priest. Open Domesday. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  13. ↑ Alwin the priest's father. Open Domesday. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  14. ↑ Sutton [Courtenay]. Open Domesday. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  15. ↑ a b c d e Preston 1919.
  16. ↑ Rolls of Parliament, i. 58-9.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Abingdon Abbey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Aveling, Francis. Catholic Encyclopedia, Volume 1 - Abbey of Abingdon. Catholic Encyclopedia (1913. április 25.) 
  • Preston (1919. április 25.). „Sutton Courtenay and Abingdon Abbey”. Berkshire, Buckinghamshire, and Oxfordshire Archaeological Journal XXV. (Hozzáférés: 2020. március 20.)  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abingdoni_apátság&oldid=25238411”