Abdullah kán
| Abdullah | |
| Arany Horda | |
| Uralkodási ideje | |
| 1367 – 1368 1369 – 1370 | |
| Elődje | Aziz kán |
| Utódja | II. Dzsanibek kán |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1340 |
| Elhunyt | 1370 |
| Édesapja | ? Üzbég kán |
| Testvére(i) | |
| Gyermekei | Muhammad Sultan |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abdullah (1340 körül – 1370) az Arany Horda névleges kánja, valójában az egyik tatár emír, Mamaj bábja volt.
A 14. század második felében az Arany Horda káoszba és anarchiába zuhant, a kánok gyors egymásutánban váltották egymást, míg valamelyik riválisuk el nem űzte vagy meg nem gyilkolta őket.
Abdullah Üzbég kán fia vagy unokája volt. 1361-ben, mikor Timur Hodzsa meggyilkolta apját, a kánt és maga ült a trónra, a korábbi beglerbég és nagy területeket uralma alatt tartó Mamaj Abdullahot fogadta el legitim uralkodónak. Timur Hodzsát elűzték, de a fővárost, Új-Szarajt egy másik trónkövetelő foglalta el. Ezután a Mamaj által uralt délnyugati országrészben Abdullah volt a névleges kán, egészen 1367-ig, amikor sikerült elfoglalniuk Új-Szarajt és Abdullah formálisan az egész Arany Horda uralkodója lett.
1368-ban Mamaj a Krímre utazott, hogy az asztrahanyi emír, Haddzsi Cserkesz által keltett lázongást leverje. Amíg távol volt, egy újabb trónkövetelő, Hasszán elűzte Abdullahot a fővárosból. Mamaj néhány hónap múlva, 1369-ben visszatért és visszahelyezte védencét a trónra.
1367-ben Abdullah ismeretlen okból meghalt, lehetséges hogy Mamaj ölette meg, mert alkalmasabb jelöltet talált politikai manővereihez.
Források[szerkesztés]
- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
- Григорьев А. П.: Золотоордынские ханы 60—70-х годов XIV в. Историография и источниковедение стран Азии и Африки 1983.