A navarrai lány
| A navarrai lány | |
 | |
| Az első Anita, Emma Calvé a párizsi bemutató plakátján | |
| Eredeti nyelv | francia |
| Alapmű | La cigarette |
| Zene | Jules Massenet |
| Szövegkönyv |
|
| Főbb bemutatók | 1894. június 20. (Royal Opera House, Emma Calvé) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A navarrai lány témájú médiaállományokat. | |
A navarrai lány (franciául La Navarraise) Jules Massenet operája („operaepizódja” [épisode lyrique]) két felvonásban. Librettóját Jules Claretie A cigaretta (La Cigarette) című kisregénye nyomán maga Claretie és Henri Cain írta. Ősbemutatója 1894. június 20-án volt a londoni Covent Gardenben. A mű néhány hónap alatt meghódította a francia nyelvű, majd más európai színpadokat. A magyarországi bemutató 1894. október 4-én volt az Operaházban. A Manon után ez lett a szerző második legnagyobb hazai sikere.
Massenet saját operastílusát sikeresen ötvözte az olasz verizmussal. (A művet a „spanyol Parasztbecsületként” is emlegették.) A couleur locale érzékeltetésére több ibériai táncdallamot is felhasznált a szerző. A mű két rövid felvonásból, és az azokat összekötő Nocturne-nek nevezett közzenéből áll. Játékideje 48–50 perc. (A milánói bemutatóra a címszerepet mezzoszoprán hangra írta át Massenet.)
Szereplők[szerkesztés]
- Anita, navarrai lány (szoprán)
- Araquil, a biscayai ezred őrmestere (tenor)
- Garrido, tábornok (bariton)
- Remigio, Araquil apja (basszus)
- Bustamente, a biscayai ezred őrmestere (bariton)
- Ramón, kapitány ugyanabban az ezredben (tenor)
- Egy katona (basszus)
Katonák, falusiak (vegyeskar)
Cselekménye[szerkesztés]
Hely: falu Bilbao közelében
Idő: a III. „karlista háború” idején, 1874 körül
- [1872 és 1876 között harmadszor dúlt polgárháború Spanyolországban VII. Ferdinánd öccsének trónöröklését akarók (a karlisták) és a legitimisták között, akik közé tartozik az opera Garrido tábornoka.]
Első felvonás[szerkesztés]
- Szín: a falu főtere. Balra az egész képet meghatározó laktanya, mellette apró házak festői sora. Hátul barikádok. A horizonton a Pireneusok hófödte csúcsai. Délután 6 óra, alkonyodik.
Garrido az őt Bilbaóból kiüldöző Zuccaragát és karlistáit átkozza, amikor jön a szerelmét, Araquilt a katonák között kereső Anita. Boldogan beszélget a pár, de megzavarja őket a fiú apja, Remigio. Durván közli, nem engedi, hogy gyermeke egy nincstelen pamplonai árva lányt vegyen el. Anita akkor lehet a menye, ha lesz kétezer duro hozománya. A lány épp kezdi belátni „méltatlanságát”, mikor Ramón és Garrido beszélgetéséből megtudja, hogy a karlisták újabb támadásra készülnek, a tábornok keresi az embert, aki Zuccaragát megölné. Anita rögtön ajánlkozik – kétezer duróért. Garrido nem hisz a nevét titkoló „navarrai lányban”, de ő az éjszakában elindul az ellenség tábora felé.
Araquil szerelméről ábrándozik a holdfényben, Ramón elmondja neki, hogy a sebesült katonatársaktól úgy hallotta, Anita jó viszonyban van a karlistákkal, Zuccaraga eltüntetésére való ajánlkozását is megemlíti: bizonyítva látja, a lány kém. Az elmondottak hatására Araquil elsiet.
A katonák Bustamente vezetésével mulatozva fejezik be a napot.
Második felvonás[szerkesztés]
- Szín: ugyanott, másnap hajnalban.
A katonák készülődése közben csapzottan, véresen megérkezik Anita. Elvégezte feladatát, Zuccaraga halott, a bilbaói harangok zúgása a bizonyíték. A lány Garridótól megkapja a boldogsághoz vezető kétezer durót. Mikor a legjobban örül, akkor jelenik meg szakadt ruhában, halálos sebtől vérezve Araquil. Egész éjjel félőrülten követte a kémgyanús Anitát. Faggatja szerelmét útja céljáról, de ő a választ későbbre ígéri, most inkább a pénznek örül. Araquil csak akkor nyugszik meg, mikor megjelenő apja elmondja, hogy éjjel megölték a karlista vezért, de ekkor már késő: sebeibe belehal a fiú. Anita a fájdalomtól zavartan kezd viselkedni, követni akarja a halálba Araquilt, előveszi Szűz Mária-szobrocskáját, mely mindig segített neki, majd artikulálatlan nevetésbe tör ki, végül átöleli szerelme holttestét, s maga is élettelenül mellézuhan.
Diszkográfia[szerkesztés]
- Marilyn Horne (Anita), Plácido Domingo (Araquil), Sherrill Milnes Garrido), Nicola Zaccaria (Remigio), Gabriel Bacquier (Bustamente) stb.; Ambrosian Operakórus, Londoni Szimfonikus Zenekar, vez. Henry Lewis (1975) RCA 74321 50167 2
Források[szerkesztés]
- Kertész Iván: Aidától Zerlináig. Operakalauz rádióhallgatóknak és tévénézőknek. Budapest, 1988. Gondolat K. 196. l. ISBN 9632820754
- Seeger, Horst: Opernlexikon. 3. ... überarb. ... Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag. ISBN 3362000142
- Winkler Gábor: Barangolás az operák világában... Budapest, 2004. Tudomány K. II. köt. 1265–1268. l. ISBN 963819443X
|  | |
