A francium izotópjai

A franciumnak nincs stabil izotópja. Standard atomtömege erős radioaktivitása miatt nem adható meg. A ²²³Fr felezési ideje 22 perc, a természetben leggyakrabban előforduló izotóp, nyomnyi mennyiségben fordul elő mint a ²³⁵U bomlásterméke, a bomlási sorozat ötödik tagja, az ²²⁷Ac leány izotópja. Kétféle módon bomolhat el vagy negatív béta-bomlással rádium-223-ra bomlási energia 1149 keV, vagy alfa-bomlással asztácium-219-re bomlási energia 5,4 MeV.

A természetben a ²²¹Fr is előfordul, felezési ideje 4,8 perc. A neptúnium bomlási sorozat hetedik tagja, az aktínium-225 leány izotópja. Alfa-bomlással asztácium-219-re bomlik bomlási energia 6,457 MeV.

A legkevésbé stabil francium izotóp a francium-215 felezési ideje 0,12 μs. Alfa-bomlással asztácium-211-re bomlik, bomlási energia 9,54 MeV. Metastabil izomerje a francium-215m még instabilabb felezési ideje 3,5 ns.

A franciumnak 34 izotópja ismert, atomtömegük 199 és 232 között van. Hét metastabil magizomerje van.

Azok az elemek közt amiknek minden izotópját felfedezték a francium a leginstabilabb. Azok az elemek amiknek nagyobb vagy egyenlő a rendszáma, mint 106 (sziborgium), a többségük instabilabb mint a francium, de nem biztos hogy minden izotópjukat felfedezték.

nuklid szimbólum	történelmi név	Z(p)	N(n)	izotóp tömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)	leány izotóp(ok)	nukleáris spin	jellemző izotóp összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
		gerjesztési energia
199Fr		87	112	199.00726(4)	16(7) ms			1/2+#
200Fr		87	113	200.00657(8)	24(10) ms	α	196At	3+#
200mFr		60(110) keV			650(210) ms	α	196At	10-#
						IT (ritka)	200Fr
201Fr		87	114	201.00386(8)	67(3) ms	α (99%)	197At	(9/2-)
						β+ (1%)	201Rn
202Fr		87	115	202.00337(5)	290(30) ms	α (97%)	198At	(3+)
						β+ (3%)	202Rn
202mFr		330(90)# keV			340(40) ms	α (97%)	198At	(10-)
						β+ (3%)	202Rn
203Fr		87	116	203.000925(17)	0.55(2) s	α (95%)	199At	(9/2-)#
						β+ (5%)	203Rn
204Fr		87	117	204.000653(26)	1.7(3) s	α (96%)	200At	(3+)
						β+ (4%)	204Rn
204m1Fr		50(4) keV			2.6(3) s	α (90%)	200At	(7+)
						β+ (10%)	204Rn
204m2Fr		326(4) keV			1.7(6) s			(10-)
205Fr		87	118	204.998594(8)	3.80(3) s	α (99%)	201At	(9/2-)
						β+ (1%)	205Rn
206Fr		87	119	205.99867(3)	~16 s	β+ (58%)	206Rn	(2+,3+)
						α (42%)	202At
206m1Fr		190(40) keV			15.9(1) s			(7+)
206m2Fr		730(40) keV			700(100) ms			(10-)
207Fr		87	120	206.99695(5)	14.8(1) s	α (95%)	203At	9/2-
						β+ (5%)	207Rn
208Fr		87	121	207.99714(5)	59.1(3) s	α (90%)	204At	7+
						β+ (10%)	208Rn
209Fr		87	122	208.995954(16)	50.0(3) s	α (89%)	205At	9/2-
						β+ (11%)	209Rn
210Fr		87	123	209.996408(24)	3.18(6) min	α (60%)	206At	6+
						β+ (40%)	210Rn
211Fr		87	124	210.995537(23)	3.10(2) min	α (80%)	207At	9/2-
						β+ (20%)	211Rn
212Fr		87	125	211.996202(28)	20.0(6) min	β+ (57%)	212Rn	5+
						α (43%)	208At
213Fr		87	126	212.996189(8)	34.6(3) s	α (99,45%)	209At	9/2-
						β+ (.55%)	213Rn
214Fr		87	127	213.998971(9)	5.0(2) ms	α	210At	(1-)
214m1Fr		123(6) keV			3.35(5) ms	α	210At	(8-)
214m2Fr		638(6) keV			103(4) ns			(11+)
214m3Fr		6477+Y keV			108(7) ns			(33+)
215Fr		87	128	215.000341(8)	86(5) ns	α	211At	9/2-
216Fr		87	129	216.003198(15)	0.70(2) µs	α	212At	(1-)
						β+ (2×10−7%)	216Rn
217Fr		87	130	217.004632(7)	16.8(19) µs	α	213At	9/2-
218Fr		87	131	218.007578(5)	1.0(6) ms	α	214At	1-
218m1Fr		86(4) keV			22.0(5) ms	α	214At
						IT (ritka)	218Fr
218m2Fr		200(150)# keV						nagy
219Fr		87	132	219.009252(8)	20(2) ms	α	215At	9/2-
220Fr		87	133	220.012327(4)	27.4(3) s	α (99,65%)	216At	1+
						β- (.35%)	220Ra
221Fr		87	134	221.014255(5)	4.9(2) min	α (99,9%)	217At	5/2-	ritka
						β- (.1%)	221Ra
						CD (8,79·10−11%)	207Tl 14C
222Fr		87	135	222.017552(23)	14.2(3) min	β-	222Ra	2-
223Fr	Actinium K	87	136	223.0197359(26)	22.00(7) min	β- (99,99%)	223Ra	3/2(-)	ritka
						α (.006%)	219At
224Fr		87	137	224.02325(5)	3.33(10) min	β-	224Ra	1-
225Fr		87	138	225.02557(3)	4.0(2) min	β-	225Ra	3/2-
226Fr		87	139	226.02939(11)	49(1) s	β-	226Ra	1-
227Fr		87	140	227.03184(11)	2.47(3) min	β-	227Ra	1/2+
228Fr		87	141	228.03573(22)#	38(1) s	β-	228Ra	2-
229Fr		87	142	229.03845(4)	50.2(4) s	β-	229Ra	(1/2+)#
230Fr		87	143	230.04251(48)#	19.1(5) s	β-	230Ra
231Fr		87	144	231.04544(50)#	17.6(6) s	β-	231Ra	(1/2+)#
232Fr		87	145	232.04977(69)#	5(1) s	β-	232Ra

Megjegyzések

• A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
• A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk.

Források

• Az izotópok tömegének forrása:
  • G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)  
• Az izotóp-összetételek és a standard atomtömegek forrása:
  • J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.  
  • M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló 
• A felezési idő, a spin és az izomerekről szóló adatok az alábbi forrásokból vannak.
  • G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)  
  • National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
  • N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of francium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Francium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A radon izotópjai	A francium izotópjai	A rádium izotópjai
Izotópok listája