A fekete ember (játék)
A fekete ember, vagy Ki fél a fekete embertől?, egy hagyományos német gyerekjáték. A játékot először Johann Christoph Friedrich GutsMuths írta le 1796-ban.[1]
Utasítások[szerkesztés]
A játéktér három mezőre oszlik: egy nagy központi mezőre és két oldalsó mezőre. A játékosok beállnak az oldalsó mezőkbe. A fekete ember az A mezőnyben áll, a fogandó játékosok csoportja a szemközti B mezőben van.[1][2]
Most a fekete ember hangosan és egyértelműen kiabálja a többieket: "Ki fél a fekete embertől?" – "Senki!", válaszoljon a többi játékosnak és rohanjon a fekete ember felé, hogy eljusson az A mezőre. Ennek során ügyesen el kell kerülniük a fekete embert.[1][2]
A fekete ember eközben elhagyja az A mezőt azzal a szándékkal, hogy elérje a B mezőt, és elkapjon egy vagy több előtte futó játékost. A foglyok a fekete ember segítői lesznek, és csatlakozniuk kell hozzá a többi játékos elfogásához.
A fekete ember és a játékosok csoportja most helyet cserélt. A játékosok most azon a pályán állnak, ahol a fekete ember állt az elején, és fordítva. A fekete ember többször kiabálja: "Ki fél a fekete embertől?", amire a játékosok válaszolnak: "Senki!". A következő kör kezdődik.[1][2] A fekete ember és segítői kézenfogva láncot alkothatnak, hogy megragadják a maradék játékosokat.[3][4]
A játék így folytatódik, amíg az összes résztvevőt elfogják. Az utolsó megmaradt játékos a következő játékban a fekete ember szerepét veszi át.[1][2]
A fekete ember alakjának értelmezése[szerkesztés]
A játék a fekete ember legendáján alapul. A fekete ember egy kísértet vagy a halál (a fekete pestis) megszemélyesítője. Leginkább Németországban ismert.[5][6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Johann Christoph Friedrich GutsMuths: « Der schwarze Mann. » in: Spiele zur Uebung und Erholung des Körpers und Geistes, für die Jugend, ihre Erzieher und alle Freunde unschuldiger Jugendfreuden. Im Verlage der Buchhandlung der Erziehungsanstalt zu Schnepfenthal, Schnepfenthal 1796, p. 259–261
- ↑ a b c d Friedrich Ludwig Jahn, Ernst Wilhelm Bernhard Eiselen: « Schwarzer Mann. » in: Die deutsche Turnkunst zur Einrichtung der Turnplätze. Eigenverlag, Berlin 1816, p. 173–174
- ↑ Theodor Vernaleken, Franz Branky: « Der schwarze Mann. » in: Spiele und Reime der Kinder in Oesterreich. Verlag von Sallmayer & Comp., Wien 1876, p. 77.
- ↑ Jakob Bollinger-Auer: « Der schwarze Mann. » in: Handbuch für den Turnunterricht an Mädchenschulen. Verlag Artistisches Institut Orell Füssli, Zürich 1894, p. 57–60.
- ↑ Wilhelm Wackernagel: « Gargantua 1575 (1582, 1590). » in: Johann Fischart von Strassburg und Basels Antheil an ihm. Schweighauserische Verlagsbuchhandlung, Basel 1870, p. 52.
- ↑ Hermann Däbritz: « Der Totentanz und das Kinderspiel vom schwarzen Mann. » in: Friedrich Mann: Deutsche Blätter für erziehenden Unterricht. Verlag Hermann Beyer & Söhne, Langensalza 1880, p. 96–97.