APD

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cape demo.jpg

Az Auditív Feldolgozási Zavar (APD) (korábban Központi Auditív Feldolgozási Zavar) egy agyi rendellenesség mely a hangfeldolgozást akadályozza. A betegség nem észlelési károsodás; az APD-től szenvedőknek teljesen normális hallása van. Az APD egy gyűjtőnév amely több a hangok agybéli feldolgozását érintő betegségre utal.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az American Speech-Language Hearing Association (ASHA) 2005 januárjában jelentette meg végleges formájában[1] az első tanulmányát a Hallás Feldolgozási Zavarokról egy szintén általuk publikált 1996-os cikket[2] és angol kollégáik kutatásait kiegészítendő. Az APD lehet születési rendellenesség, de későbbi károsodás is okozhatja (mint például fülfertőzés vagy fejsérülés) ami arra utal hogy a hang feldolgozásával vannak problémák a központi idegrendszerben. Elképzelhető hogy nehézségek lépnek fel a "hang lokalizálásával és lateralizálásával, az auditív itélőképességgel, az auditív sémák felismerésével, és az agy halántéktáji hallással kapcsolatos funckióival, úgy mint a harmonizálás, megkülönböztetés, rendezés és elnyomás (a fül ideiglenes, miliszekundumban mérhető süketsége amit egy hirtelen zajforrás okoz és mi alatt az illető más hangokat nem hall); teljesítményromlás több egyidejű auditív inger jelenléténél (például dichotikus hallásteszt) és rossz minőségű auditív jel" esetében szintén lehetséges. (Central Auditory Processing Disorders, Technical Report, 2005 január).

Bár a betegég forrásá idegrendszeri, inkább mint észlelési (füllel kapcsolatos rendellenességek), az APD-t néha súlyosbítják egyéb működési zavarok, úgy mint a belsőfülé ami a legtöbb esetben független, de egyidőben fennálló állapot. Ebből következőleg a páciens rendellenességét egy neurológus vagy egy audiológus értheti meg a legjobban, de egy fül-orr-gégésszel való konzultáció is hasznos lehet ha biztosan ki akarunk zárni bármilyen fülbetegséget. Egy neuropszichológus szakvéleményét is kikérhetjük, mert a hallási problemáknak pszichiátriai vagy pszichológiai oka is lehet.

Az APD többféleképpen nyilvánulhat meg, de a hangok forrásának megállapítása, a beszédhangok megkülönböztetése és az ezekből való értelmes szavak alkotása és a hasonló hangzású szavak megkülönböztetése (rém - kém / kicsoda - micsoda) mind olyan képességek melyek jellegzetesen hiányosak. Sok esetben az APD-től szenvedők számára úgy tűnhet hogy kevesebb szó hangzott el mint valójában, mivel a szavak közötti szüneteket van hogy nem érzékelik, és ilyenkor az illetőnek az az érzése hogy ismeretlen vagy értelmetlen szavakat használva beszélnek hozzájuk. Esetenként az is előfordul, hogy az APD-s felfogta milyen szavak hangzottak el, de jelentésükre nem jön rá. Nagy háttérzaj esetében (például rádió, tv, hangos bár) a beszéd megértése nehéz, de ez személyenként eltérő és attól is függ hogy milyen súlyos az auditív feldolgozási zavar. A telefon használata is probematikus lehet mivel annak hangminősége sokszor rossz és a visszhangok sem mindig elkerülhetőek.[3] A legtöbb APD-s a saját tudta nélkül különféle vizuális strategiákat fejleszt ki kompenzálásképp. Ilyen a száj és a testbeszéd olvasása és a folyamatos szemkontaktus, ami azt is megmagyarázza hogy miért nehezebb a kommunikáció telefonon keresztül ahol az ilyen tipusú segédlet ritka.

Viselkedésbeli megnyilvanulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az APD egyes szimptomái más rendellenességeknél is megfigyelhetők, úgy mint az agykárosodás, figyelem-zavar, diszlekszia, hallássérülés és egyes pszichológiai eredetű viselkedési rendellenességek. Mivel sok APD-s nem teljes mértékben fogja fel vagy jegyzi meg mi hangzott el, felnőttek esetében az állapot kapcsolatbéli problémákhoz vezethet. Sok APD-s beszéde is árulkodó jel lehet, mivel hajlamosak a krónikus szóismétlésre.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Auditory Processing Disorder (APD). Pamphlet, (2004). British Society of Audiology APD Special Interest Group. MRC Institute of Hearing Research. Lehívva 2008-01-15-én.
  2. Central Auditory Processing: Current Status of Research and Implications for Clinical Practice. Technical Report, (1996). Working Group on Auditory Processing Disorders. American Speech-Language-Hearing Association.
  3. (Central) Auditory Processing Disorders. Technical Report, (2005). Working Group on Auditory Processing Disorders. American Speech-Language-Hearing Association.