Ugrás a tartalomhoz

2018-as lengyelországi helyi választások

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2018-as lengyelországi helyi választásokat két fordulóban tartották, október 21-én és november 4-én, a helyi önkormányzati hivatalnokok kijelölésére. A választásokat 2018. augusztus 13-án írták ki.[1]

A választásokra azután került sor, hogy 2018. január 11-én jelentős módosításokat fogadtak el a választási törvényben, többek közt azzal a céllal, hogy növeljék a részvételt, és többek közt négy évről öt évre hosszabbították az önkormányzati testületek és hivatalnokok mandátumának a tartamát.[2][3]

A választás mintegy 2500 polgármesterről és a községek, járások, vajdaságok mintegy 47 ezer képviselőjéről döntött.[4]

Politikai jelentősége

[szerkesztés]

Elemzők szerint a választás fő politikai üzenetét az jelentette, hogy lemérte a kormányzó Jog és Igazságosság párt (lengyelül Prawo i Sprawiedliwość, PiS) - és az Európai Bizottsággal Lengyelországot konfliktusokba vonó reformjai - támogatottságát a 2019-es évi Európai Parlamenti és lengyel törvényhozási választások előtt. A lengyel országos politikát a PiS uralta, a nagyvárosok és a regionális gyűlések többségét azonban az ellenzéki Polgári Platform és szövetségesei ellenőrizték.[5][6]

Különös figyelem kísérte a polgármester választást Varsóban, amely ellenzéki fészek volt, de a kormánypárt jelöltje nem volt esélytelen a győzelemre. Itt a 33 éves Patryk Jaki helyettes igazságügy-miniszter küzdött meg a 46 éves Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform jelöltjével. [7]

Közvéleménykutatások

[szerkesztés]

A közvélemény-kutatásokat a PiS vezette. Az előző, 2014-es választáson is ez a párt kapta a legtöbb szavazatot, de a 16 vajdaságból csak ötben győzött, és csak egy kormányzását szerezte meg. Elemzők szerint a mostani választáson a vajdaságok felében megszerezhette a legtöbb szavazatot a PiS, de nem a kormányzótöbbséget, koalíciókötési lehetőségei pedig bizonytalanok. A párt elsősorban az ország keleti felében volt erős, a Polgári Platform pedig nyugaton. A PiS helyzetét nehezítette, hogy sok támogatója a helyi választásokon inkább a kereszténydemokrata Lengyel Néppártra (lengyelül Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL; a magyar sajtóban gyakran helytelenül Lengyel Parasztpárt) szokott szavazni.

Eredmények

[szerkesztés]

Az első fordulót a szavazatok számát tekintve a PiS nyerte, a nagyvárosokban - így a legfontosabb Varsóban - azonban nem tudta elragadni a polgármesteri posztokat az ellenzéktől. A PiS a szavazatok 32,3 százalékát nyerte el, szemben a Polgári Platform és a Modern (Nowoczesna) párt választási szövetsége (a Polgári Koalíció) szerezte 24,7 százalékkal. A Lengyel Néppárt 16,6 százalékot kapott. A PiS kilenc vajdaságban győzött, a Polgári Koalíció csak hétben, de az utóbbi több helyen is többséget érhet el a PSL-lel összefogva.[8]

Önkormányzatok

[szerkesztés]
Önkormányzati szavazások eredményei - országos eredmények
Párt neve 20.000 főnél nagyobb települések 20.000 főnél kisebb települések
% szavazatok[9] Kiosztott mandátumok[9] % szavazatok[9] Kiosztott mandátumok[10]
Jog és Igazságosság 25,20 1877 15,72 3931
Polgári Koalíció 19,41 932 0,80 166
Lengyel Néppárt 1,19 123 8,52 3077
Demokratikus Egyesült Baloldal 3,70 107 0,82 200
Független jelöltek 0,80 22 0,13 31
Kukiz’15 2,37 18 0,48 75
KORWiN 0,18 0,02 3
Lengyel Nemzeti Mozgalom 0,01 0,02 1
Pártok választási bizottságainak az összesítései szerint megválasztott polgármesterek[10]
Párt neve Elnökök

(nagyvárosok)

Polgármesterek

(kisvárosok)

Prefektusok

(egyebek)

Polgári Koalíció 19 11 3
Jog és Igazságosság 4 62 168
Demokratikus Egyesült Baloldal 2 3 1
Lengyel Néppárt 1 34 138
Kukiz’15 1 3
Német Kisebbség Pártja 4 9
Függetlenek 2 1
Sziléziai Regionális Párt 1
Szabad és Szolidaritás 1
Egyebek 80 706 1221

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rozporządzenie Prezesa Rady Ministrów z dnia 13 sierpnia 2018 r. w sprawie zarządzenia wyborów do rad gmin, rad powiatów, sejmików województw i rad dzielnic m.st. Warszawy oraz wyborów wójtów, burmistrzów i prezydentów miast
  2. Nowela Kodeksu wyborczego już obowiązuje. gazetaprawna.pl
  3. Ustawa z dnia 11 stycznia 2018 r. o zmianie niektórych ustaw w celu zwiększenia udziału obywateli w procesie wybierania, funkcjonowania i kontrolowania niektórych organów publicznych.
  4. Jobboldali sikert hozhat a lengyel választás origo.hu 2018.10.19.
  5. In Warsaw's local election, Europe's identity crisis plays out reuters.com SEPTEMBER 28, 2018
  6. Why do Poland’s local elections matter?
  7. Why a Political Battle for Warsaw Has Ramifications for Europe bloomberg.com 2018. október 5.
  8. http://www.origo.hu/nagyvilag/20181023-onkormanyzati-szinten-megerosodott-a-lengyel-kormanypart-pozicioja.html Megerősödött a lengyel kormánypárt az önkormányzati választáson origo.hu 2018.10.23]
  9. a b c „Odnieśliśmy kolejne zwycięstwo i to bardzo zdecydowane”. Prezes PiS podsumował wybory, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
  10. a b Dane w arkuszach. (Hozzáférés: 2018. november 13.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wybory samorządowe w Polsce w 2018 roku című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.