2018-as lengyelországi helyi választások
A 2018-as lengyelországi helyi választásokat két fordulóban tartották, október 21-én és november 4-én, a helyi önkormányzati hivatalnokok kijelölésére. A választásokat 2018. augusztus 13-án írták ki.[1]
A választásokra azután került sor, hogy 2018. január 11-én jelentős módosításokat fogadtak el a választási törvényben, többek közt azzal a céllal, hogy növeljék a részvételt, és többek közt négy évről öt évre hosszabbították az önkormányzati testületek és hivatalnokok mandátumának a tartamát.[2][3]
A választás mintegy 2500 polgármesterről és a községek, járások, vajdaságok mintegy 47 ezer képviselőjéről döntött.[4]
Politikai jelentősége[szerkesztés]
Elemzők szerint a választás fő politikai üzenetét az jelentette, hogy lemérte a kormányzó Jog és Igazságosság párt (lengyelül Prawo i Sprawiedliwość, PiS) - és az Európai Bizottsággal Lengyelországot konfliktusokba vonó reformjai - támogatottságát a 2019-es évi Európai Parlamenti és lengyel törvényhozási választások előtt. A lengyel országos politikát a PiS uralta, a nagyvárosok és a regionális gyűlések többségét azonban az ellenzéki Polgári Platform és szövetségesei ellenőrizték.[5][6]
Különös figyelem kísérte a polgármester választást Varsóban, amely ellenzéki fészek volt, de a kormánypárt jelöltje nem volt esélytelen a győzelemre. Itt a 33 éves Patryk Jaki helyettes igazságügy-miniszter küzdött meg a 46 éves Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform jelöltjével. [7]
Közvéleménykutatások[szerkesztés]
A közvélemény-kutatásokat a PiS vezette. Az előző, 2014-es választáson is ez a párt kapta a legtöbb szavazatot, de a 16 vajdaságból csak ötben győzött, és csak egy kormányzását szerezte meg. Elemzők szerint a mostani választáson a vajdaságok felében megszerezhette a legtöbb szavazatot a PiS, de nem a kormányzótöbbséget, koalíciókötési lehetőségei pedig bizonytalanok. A párt elsősorban az ország keleti felében volt erős, a Polgári Platform pedig nyugaton. A PiS helyzetét nehezítette, hogy sok támogatója a helyi választásokon inkább a kereszténydemokrata Lengyel Néppártra (lengyelül Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL; a magyar sajtóban gyakran helytelenül Lengyel Parasztpárt) szokott szavazni.
Eredmények[szerkesztés]
Az első fordulót a szavazatok számát tekintve a PiS nyerte, a nagyvárosokban - így a legfontosabb Varsóban - azonban nem tudta elragadni a polgármesteri posztokat az ellenzéktől. A PiS a szavazatok 32,3 százalékát nyerte el, szemben a Polgári Platform és a Modern (Nowoczesna) párt választási szövetsége (a Polgári Koalíció) szerezte 24,7 százalékkal. A Lengyel Néppárt 16,6 százalékot kapott. A PiS kilenc vajdaságban győzött, a Polgári Koalíció csak hétben, de az utóbbi több helyen is többséget érhet el a PSL-lel összefogva.[8]
Önkormányzatok[szerkesztés]
| Párt neve | 20.000 főnél nagyobb települések | 20.000 főnél kisebb települések | |||
| % szavazatok[9] | Kiosztott mandátumok[9] | % szavazatok[9] | Kiosztott mandátumok[10] | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Jog és Igazságosság | 25,20 | 1877 | 15,72 | 3931 | |
| Polgári Koalíció | 19,41 | 932 | 0,80 | 166 | |
| Lengyel Néppárt | 1,19 | 123 | 8,52 | 3077 | |
| Demokratikus Egyesült Baloldal | 3,70 | 107 | 0,82 | 200 | |
| Független jelöltek | 0,80 | 22 | 0,13 | 31 | |
| Kukiz’15 | 2,37 | 18 | 0,48 | 75 | |
| KORWiN | 0,18 | – | 0,02 | 3 | |
| Lengyel Nemzeti Mozgalom | 0,01 | – | 0,02 | 1 | |
| Párt neve | Elnökök
(nagyvárosok) |
Polgármesterek
(kisvárosok) |
Prefektusok
(egyebek) | |
|---|---|---|---|---|
| Polgári Koalíció | 19 | 11 | 3 | |
| Jog és Igazságosság | 4 | 62 | 168 | |
| Demokratikus Egyesült Baloldal | 2 | 3 | 1 | |
| Lengyel Néppárt | 1 | 34 | 138 | |
| Kukiz’15 | 1 | – | 3 | |
| Német Kisebbség Pártja | – | 4 | 9 | |
| Függetlenek | – | 2 | 1 | |
| Sziléziai Regionális Párt | – | – | 1 | |
| Szabad és Szolidaritás | – | – | 1 | |
| Egyebek | 80 | 706 | 1221 | |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rozporządzenie Prezesa Rady Ministrów z dnia 13 sierpnia 2018 r. w sprawie zarządzenia wyborów do rad gmin, rad powiatów, sejmików województw i rad dzielnic m.st. Warszawy oraz wyborów wójtów, burmistrzów i prezydentów miast
- ↑ Nowela Kodeksu wyborczego już obowiązuje. gazetaprawna.pl
- ↑ Ustawa z dnia 11 stycznia 2018 r. o zmianie niektórych ustaw w celu zwiększenia udziału obywateli w procesie wybierania, funkcjonowania i kontrolowania niektórych organów publicznych.
- ↑ Jobboldali sikert hozhat a lengyel választás origo.hu 2018.10.19.
- ↑ In Warsaw's local election, Europe's identity crisis plays out reuters.com SEPTEMBER 28, 2018
- ↑ Why do Poland’s local elections matter?
- ↑ Why a Political Battle for Warsaw Has Ramifications for Europe bloomberg.com 2018. október 5.
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20181023-onkormanyzati-szinten-megerosodott-a-lengyel-kormanypart-pozicioja.html Megerősödött a lengyel kormánypárt az önkormányzati választáson origo.hu 2018.10.23]
- ↑ a b c „Odnieśliśmy kolejne zwycięstwo i to bardzo zdecydowane”. Prezes PiS podsumował wybory, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ a b Dane w arkuszach. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Wybory samorządowe w Polsce w 2018 roku című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.