2017-es iraki kurdisztáni függetlenségi népszavazás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2017-es iraki kurdisztáni függetlenségi népszavazás
Kezdeményező Iraki Kurdisztán kormánya
Dátum 2017. szeptember 25.
Helyszín Iraki Kurdisztán és a vitatott területek
érvényes szavazat3 085 935 db
  Igen   Nem
  Igen
  Nem

A 2017-es iraki kurdisztáni függetlenségi népszavazást szeptember 25-én tartották. Az iraki kurd fennhatóság alatt élők a 72%-a vett részt a referendumon, akiknek 92,73%-a a függetlenség mellett szavazott. A népszavazást ugyanakkor az iraki kormány illegálisnak tartja és nemzetközi szinten sem kapott számottevő támogatást.[1]

Háttér[szerkesztés]

A hivatalosan Irak autonóm régióját képező Iraki Kurdisztán vezetése hosszú ideje célul tűzte ki a függetlenség elérését. Az Iszlám Állam visszaszorítását és Moszul visszafoglalását követően Maszúd Barzáni, Iraki Kurdisztán elnöke 2017. június 7-én bejelentette, hogy 2017. szeptember 25-én Iraki Kurdisztánban és az uralma alatt lévő vitatott területeken függetlenségi népszavazást tartanak.[2]

A népszavazás már évek óta napirenden volt, azonban az iraki és nemzetközi aggályokra való tekintettel elhalasztották. A legfontosabb érv az Iszlám Állam elleni küzdelem veszélyeztetése és a térség stabilitásának megbontása volt. Az Iszlám Állam vereségével - amiben a kurdok igen fontos szerepet játszottak - kedvező feltételek teremtődtek a népszavazás megtartására. A kurd peshmergák ellenőrzésük alá vonták az Iraki Kurdisztánhoz hivatalosan nem tartozó, vitatott területeket (pl. Kirkuk), amelyeket a létrehozandó kurd állam részének tekintenek. Eközben az iraki állam továbbra is rendkívül legyengült állapotban maradt.[3][4]

Nemzetközi reakciók[szerkesztés]

A népszavazást az iraki kormány illegálisnak tekinti. A komoly kurd kisebbséggel rendelkező Törökország, Szíria és Irán is határozottan ellenzik a referendumot és komoly lépésekkel fenyegettek megtartása esetén.[5] A kurdok legfontosabb szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok se támogatta a szavazás megtartását, ahogy az Európai Unió államai sem.[6] A népszavazást nyíltan csak Izrael támogatta.[7]

Eredmények[szerkesztés]

Az előzetes eredmények szerint a részvételi arány 72% feletti volt, a függetlenséget támogatók aránya pedig 93%.[8]

Következmények[szerkesztés]

A kurd népszavazás nem kapott számottevő nemzetközi támogatást, ellenben valamennyi kurdok által lakott állam súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba Kurdisztán függetlenségének kikiáltása esetén. A kurd kormány a nem megfelelő körülményekre hivatkozva elnapolta a függetlenség kikiáltását és tárgyalásokat kezdeményezett az iraki kormánnyal a vitás kérdések rendezésére. Az iraki kormány azonban elutasította a függetlenségi folyamatot és kilátásba helyezte a vitatott területek megszállását a kurd határátkelők feletti ellenőrzés átvételét. 2017. októberében iraki kormányerők számottevő ellenállás nélkül elfoglalták a kurd uralom alatt álló vitatott területek többségét, köztük Kirkukot is.[9] Az Egyesült Államok nem avatkozott be az eseményekbe.

Elemzők szerint az iraki kurd vezetés túlbecsülte lehetőségeit és ennek következményeként a független Kurdisztán létrejöttének jelentősen csökkent az esélye.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]