2004. T-313/02. David Meca Medina. – sport és versenyjog
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. |
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
|
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
Két úszó (David Meca-Medina, Igor Majcen) bírósághoz fordult a panaszlevelüket elutasító bizottsági határozat miatt. Doppingoltak, s megbuktak, 4 évre eltiltották őket. Azonban bebizonyosodott, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása növelheti a dopping szintet, ezért 2 év enyhítést kaptak. Újra Bizottsághoz fordultak, de ismét elutasították panaszukat, ezért az Európai Bírósághoz fordultak. A bíróságon a bizottsági határozat megsemmisítését kérték.
Résztvevők a bíróságon[szerkesztés]
Felperesek: David Meca-Medina, Igor Majcen Alperes: Európai Unió Bizottsága, támogató: Finnország
Tárgy a bíróságon[szerkesztés]
A NOB doppingvizsgálatra vonatkozó határozatának (Meca-Medina és Majcen/NOB - COMP/38158. sz. ügy) megsemmisítése miatti kereset.
Az ügy előzménye[szerkesztés]
Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai mozgalom legfelsőbb hatósága, melynek része a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) is. A FINA átültette NOB doppingellenes szabályzatát. Ezek szerint a nandrolon (tiltott doppingszer) szervezeten belül termelődik, sportolók testében természetesen csak 2 nanogrammig lehet, azon túl doppingnak számít. Ennél magasabb érték 4 év eltiltással szankcionált. Ugyanakkor lehetséges az enyhítés, amennyiben a sportoló bizonyíthatóan nem szándékosan alkalmazta az anyagot, vagy ha a sportoló gondatlansága miatt jelen lehetett szervezetében.
FINA Dopping Bizottságának döntései ellen a Sport Választott bírósághoz (Tribunal arbitral du sport, TAS) lehet fordulni. A TAS a nemzetközileg független Nemzetközi Sport Választott bírósági Tanács (CIAS) irányítása alá tartozik.
A felperesek mindketten megnyertek egy bajnokságot Brazíliában. Doppingellenőrzésen nandrolon szintjük magas lett, és FINA négy évre eltiltotta őket. De tudományos eredmények igazolták, hogy bizonyos élelmiszerek, így például a nem herélt kan disznó húsának elfogyasztása esetén az emberi szervezet is termelhet nandrolont, amelynek mértéke meghaladhatja az elfogadott tűréshatárt. Az ügy ezért a TAS elé került. TAS két évvel csökkentette az eltiltást.
A felperesek ezután a Bizottsághoz fordultak panaszlevéllel a NOB és a FINA dopping szabályaik miatt, hogy megsértették a EK 81. és/vagy az EK 82. cikket. A felperesek megemelkedett tűréshatára származhatott a nem herélt kandisznó húsát tartalmazó étel fogyasztásából is. Nem lett eredmény, a bizottság határozattal elutasította, ezért az elsőfokú bírósághoz fordultak.
Három jogalap a bíróság előtt a felperes részéről[szerkesztés]
Felperesek három indokot alkalmaztak:
– Egyrészt a doppingszabályok megszegik EK 49. cikket (szolgáltatásnyújtás szabadsága) azért, mert sértik gazdasági szabadságaikat, rájuk nézve gazdasági hatásokkal jár, mivel megkülönböztető jellegű (diszkriminál) és így nem minősíthetők tisztán sport jellegűnek. (1. jogalap)
– Másrészt versenykorlátozók az EK 81. cikk szerint. (2. jogalap)
– Harmadrészt a NOB-nak vállalkozásnak kellene lennie. (3. jogalap)
A bíróság vizsgálata[szerkesztés]
Legfőbb kérdés az volt, hogy doppingszabályok a versenyjog hatáskörébe tartoznak-e?
Nem, a bíróság megállapította, hogy nem. Azok a sportok tartoznak a közösségi jog alá, amelyek gazdasági jellegűek, és a közösségi jog tilalmai a sporttevékenység gazdasági oldalára vonatkozhatnak (meccsszabályok: időtartam, játékosok száma). A sport gazdasági tevékenységgé vált (fizetés ellenében űzött) de ebből nem következik, hogy a doppingellenes küzdelem gazdasági lenne. Doppingellenes küzdelemnek lényege a sportszerűség szellemének (fair-play) megóvása. Szabályoknak nincs olyan hatása, ami megszüntetné sport jellegüket és amelyeket a versenyjog gazdasági szempontjai értékelnék. A Bíróság elutasította a 3. jogalapot
2. jogalap vizsgálata: Következésképpen versenykorlátozóak sem lehetnek, mert a doppingellenes szabályok hatása lehet a sportolók cselekvési szabadságának korlátozása, azonban ez nem versenykorlátozás, mert hozzátartozik a sportverseny szervezéséhez és megfelelő lebonyolításához. (ettől még létezni fog verseny).
1. jogalap vizsgálata: Ebből következett az 1. jogalapra a válasz, a NOB sem lehet vállalkozás, mivel a doppingszabályok nem tartoznak a versenyjog hatálya alá, mert csak versenyjog hatálya alá tartozó jogszabályt alkalmazó létesítmény lehet vállalkozás.
Következtetés[szerkesztés]
A bíróság elutasította a felperesek jogalapját, ezzel elvesztették az ügyet, s viselték a költségeket.