1138-as aleppói földrengés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1138-as aleppói földrengés
Házak Aleppó keresztény negyedében
Házak Aleppó keresztény negyedében
Dátum 1138. október 11.
Érintett országok Szíria, Libanon, Mezopotámia
Utórengések október 20-án, 25-én és az október 30-ról november 1-jére virradó éjszaka
Az epicentrum elhelyezkedése
1138-as aleppói földrengés (Szíria)
1138-as aleppói földrengés
1138-as aleppói földrengés
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 36° 13′, k. h. 37° 10′Koordináták: é. sz. 36° 13′, k. h. 37° 10′

Az 1138-as aleppói földrengés a mai Szíria északi részén található Aleppó városát sújtotta 1138. október 11-én. Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Szolgálata (United States Geological Survey, USGS) besorolása szerint ez volt a történelem harmadik legpusztítóbb földrengése.[1] Azonban a korabeli és későbbi források által említett 230 000 áldozat feltehetően három, majdnem egyidejű szeizmikus esemény összemosásából származik: 1137 novemberében a mezopotámiai Al Jazira városát, illetve 1139. szeptember 30-án az azerbajdzsáni Ganja várost rázta meg egy nagy erejű földrengés. Az aleppói földrengés áldozatainak számát először Ibn Taghribirdí közölte a 15. században, jóval az események után.[2]

Háttere[szerkesztés]

Aleppo az Arab- és az Afrikai-kőzetlemezeket elválasztó kelet-anatóliai törésvonal mentén található. Az 1138-as aleppói földrengés csak egyike volt a környéket megrázó két nagy földrengés-sorozatnak. Az első 1138 októberétől 1139. júniusig tartott, a második és még intenzívebb szakasz 1156. szeptembertől 1159. májusig tartott. Az első földrengéssorozat Aleppót és környékét, illetve Edessza (ma Şanlıurfa, Törökország) környékét érintette. A második sorozatban Szíria északnyugati, Libanon északi részét és Antiokheia környékét rázták meg pusztító földrengések.[3]

A földrengések okozta pusztítást csak tetézte, hogy a 12. században Szíria rengeteget szenvedett a keresztesek és a muszlimok közötti háborúskodások miatt. A keresztesek által alapított szentföldi államok állandó háborúban álltak a Szíria északi részén fennálló muszlim fejedelemségekkel, elsősorban Aleppóval és Moszullal. A keresztesek 1098-ban és 1124-ben is megostromolták a várost, de nem sikerült elfoglalniuk.

A földrengés leírása[szerkesztés]

A kortárs damaszkuszi történetíró, Ibn al-Qalanisi jegyezte fel az első, legpusztítóbb földrengést, amely 1138. október 11-én, szerdai napon történt. Al-Qalanisi feljegyzései szerint a fő rengést október 10-én egy kevésbé erős előrengés előzte meg, illetve október 20-án, 25-én és az október 30-ról november 1-jére virradó éjszaka számos utórengés követte. Az utolsó rengésre november 3-án került sor. Kemal al-Din feljegyzései csak egy földrengésről számoltak be, amelyik október 19-20-án történt, de mivel ő jóval az események után írt és más krónikák is az október 10-11-i földrengésről számoltak be, ezért ma al-Qalanisi beszámolóját fogadják el hitelesnek.

A földrengés leginkább Harem-et és környékét sújtotta, ahol a keresztesek egy erődítményt építettek. A feljegyzések szerint a várat lerombolta a földrengés, a templom tornya pedig összeomlott. A muszlimok által birtokolt Atharib erődöt is összedöntötték a rengések, a citadella megsemmisült, a várőrség 600 tagja meghalt, csak a kormányzó és kíséretének pár tagja tudott Moszulba menekülni. A harcoló felek által már korábban felégetett Zaradna várost a földrengés szinte eltörölte a föld színéről.

Aleppó lakóinak egy része (ebben az időszakban a városnak több tízezer lakosa volt) az október 10-i előrengés hatására elmenekültek a városból. A citadella falai összeomlottak, illetve a kelet és a nyugati városfalak is. Számos ház összedőlt, az építésükhöz használt kő az utcákra záporozott, több száz halálos áldozatot követelve[4] A korabeli beszámolók azt írják, hogy Aleppó egész egyszerűen elpusztult, de a források összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy nem ez a város szenvedte el a legnagyobb kárt.

További pusztításról számoltak be a krónikák Azrab, Bizaah, Tell Khalid és Tell Amar településeken. A legnagyobb rengést és az utórengéseket Damaszkuszban is megérezték, de Jeruzsálemben már semmit nem lehetett érezni.

A Jordán-folyó völgyének látképe - a Holt-tengeri törésvonal mentén
A Jordán-folyó völgyének látképe - a Holt-tengeri törésvonal mentén

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Most Destructive Known Earthquakes on Record in the World, United States Geological Survey
  2. Ambraseys, Nicholas N. (2004). „The 12th century seismic paroxysm in the Middle East: a historical perspective” (pdf). Annals of Geophysics 47 (2-3), 733–758. o. ISSN 2037-416X. (Hozzáférés ideje: 2011. február 21.)  
  3. Guidoboni, E.; Bernardini, F. & Comastri, A. (2004), "The 1138–1139 and 1156–1159 destructive seismic crises in Syria, south-eastern Turkey and northern Lebanon", Journal of Seismology 8 (1): 105–127, DOI 10.1023/B:JOSE.0000009502.58351.06
  4. "Aleppo earthquake of 1138." Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Online. Encyclopædia Britannica, 2011. Web. 14 Feb. 2011..

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1138 Aleppo earthquake című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.