1-es metró (Milánó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1-es metó (Linea Rossa)
Adatok
Ország Olaszország
Helyszín Milánó
Típus
  • metróvonal
  • branched subway line
Hálózat Milánói metró
Átadás 1964
Hálózat hossza27 km
Vonal hossza 27 km
Állomások/megállók száma 38
Járművek száma 63 db
Általában használt jármű
  • Milan metro line 1 railcars
  • AnsaldoBreda Meneghino
  • AnsaldoBreda Leonardo
Nyomtávolság 1,435 mm
Áramellátás 750 V
Feszültség 750 V egyenáram
Napi forgalom 500 000 fő
Üzemeltető
Üzemeltető ATM (Azienda Transporti Milanesi)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1-es metó (Linea Rossa) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
1-es metró
Sesto 1° Maggio FS
Sesto Rondo
Sesto Marelli
Villa San Giovanni
Preccotto
Gorla
Turro
Roverto
Pasteur
Loreto
Lima
P.ta Venezia
Palestro
San Babila
Duomo
Cordusio
Caroli
Cadorna
Conciliazione
Pagano
RHOFiera felé
Wagner
De Angeli
Gambara
Bande Nere
Primaticcio
Inganni
Bisceglie
1-es metró
Sesto 1° Maggio FS
Sesto Rondo
Sesto Marelli
Villa San Giovanni
Preccotto
Gorla
Turro
Roverto
Pasteur
Loreto
Lima
P.ta Venezia
Palestro
San Babila
Duomo
Cordusio
Caroli
Cadorna
Conciliazione
Pagano
Bisceglie felé
Buanorotti
Amendola
Lotto
QT8
Lampugnano
Uruguay
Lampugnano
Bonola
San Leonardo
Monolio Dorino
Pero
RHOFiera

A milánói 1-es metró, vagy piros vonal (Linea rossa) első, 12 km hosszú szakaszát 1964. november 1-jén adták át Lotto és Sesto Marelli között. Az állomások Franco Albini és Franca Helg építészek tervei alapján készültek. Az állomások falait díszítő grafikákat Bob Noorda holland grafikus készítette. A vonal északkelet-délnyugati irányban szeli át a várost. Északkeleti végállomása a Sesto I Maggio vasútállomás. A vonal érinti a dómot, a Castello Sforzescót, valamint a város második legforgalmasabb vasútállomását (Cadorna), majd a Pagano állomásnál kettéágazik: az északnyugati ág a város határán túlnyúlik egészen Rho városáig, délnyugati végállomása Bisceglie. A teljes hálózat földalatti és nyílt árkos megoldással épült. 2005-ben bővítették legutóbb.

Források[szerkesztés]