Űrkutatás-oktatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Űrkutatás oktatás szócikkből átirányítva)

Az űrkutatás-oktatás egy születőben lévő oktatási terület megnevezése. Témája a nevében van: fölkészülés az űrkutatás és az űrtudományok művelésére, valamint arra is, hogy az űrkutatást szolgáló iparágakban nyerjenek tájékozottságot a diákok és az egyetemi hallgatók.

Űrkutatás-oktatási területek[szerkesztés]

Már Magyarországon is számos olyan területet művelnek oktatók s kutatók, amelyeknek döntő része űrkutatás oktatás. Ezekből tekintünk át most néhányat:

Kozmikus anyagok vizsgálata[szerkesztés]

A kozmikus anyagok vizsgálatának lehetőségét a mintegy 200 éve kiformálódott meteoritika tudományága indította el. Vizsgálati tárgyai azok a kőzetek voltak, amelyek meteoritként a világűrből a Földre hullottak. Ma már ezek módszeres gyűjtése is folyik és ezek vizsgálata képezi az űrkutatás oktatás egyik szálát.

Az 1969 és 1972 közötti öt év alatti hat Apollo-expedíción sikeres begyűjtött kőzetminták az első tudatosan gyűjtött naprendszerbeli anyagkészletek. Ezekből a NASA oktatási anyagokat is készített. Ezek a holdkőzetek képezik a kozmikus anyagvizsgálatok másik szálát.

Űrszonda modellek építése[szerkesztés]

Az oktatás része a technológiák megismerése felől is megindult. Kísérleti gyakorló űrszonda modelleket építenek egyetemisták, középiskolások. Ezek egyike a Hunveyor, a másik ilyen egység a Husar-rover, kisautó. A modellek építését a Mathematica programmal végzett demonstrációkkal is segíthetjük.

Bolygótestek térképezése[szerkesztés]

A bolygókat fényképező űrszondák lehetővé teszik azt, hogy megismerjük a Naprendszer égitestjeit. Az ilyen földtudományi szemléletű munka is számos ponton elindítható az űrkutatás oktatásban. Ezeket segíti Hargitai Henrik szép bolygótérkép-gyűjteménye. Ebben a sorozatban már a Holdról, a Marsról, a Merkúrról, a Vénuszról, valamint a Phobosról és a Deimosról is készült térkép.

Kis atlasz a Naprendszerről[szerkesztés]

Az űrkutatás oktatás munkáját egy füzetsorozat is támogatja, melyet az ELTE TTK Fizika Intézetében működő Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport készített.

A sorozatban eddig 12 atlasz jelent meg.

  • Az első a holdkőzetek, meteoritok anyagvizsgálataiba nyújt betekintést.
  • A második kis atlasza hozza a legmeglepőbb témát: hogyan készítettük el a Hunveyor egyetemi kísérleti gyakorló űrszondát. Az atlasz címe: Planetáris felszínek vizsgálata a SURVEYOR alapján megépített HUNVEYOR kísérleti gyakorló űrszondával.
  • A harmadik kis atlaszban, a Bolygótestek atlasza című munkánkban a Naprendszer nagyobb égitestjeinek űrszondákról megfigyelhető felszínét tanulmányozzuk.
  • A negyedikben, a Bolygólégkörök atlaszában a Naprendszer légkörrel rendelkező égitestjeit tanulmányozzuk.
  • Ötödik atlaszunk címe: Űrkutatás és geometria.
  • A hatodik kis atlasz a Bolygófelszíni mikrokörnyezetek atlasza. A Holdra, a Marsra, a Vénuszra (sőt azóta már a Titánra is) érkezett robotok: sziklasivatagokat találtak ott. A helyben maradt űrszondák szemével (kamerájával) látunk, kinyújtott karjával (robotkar) mérünk és talajt vizsgálunk. A fedélzeti műszerekkel a valódi űrszondák mérik a környezet jellemzőit, itt mi kémiai, meteorológiai, elektrosztatikai mérések elvét és fölépítését ismerhetjük meg.
  • A hetedik kis atlasz a Bolygófelszíni barangolásokról szól.
  • A nyolcadik kis atlasz címe: Űrkutatás és kémia, melyben mind a négy halmazállapot kémiájának világában kirándulást teszünk, de a földi kémiát (planetáris) összehasonlító kémiává tesszük. (Elsősorban a Mars bolygót vizsgáljuk.)
  • A kilencedik kis atlasz címe: Planetáris kutatások analógiákkal és szimulációkkal, melyben anyagok, tájformák, folyamatok és más jelenségek földi analógiáit állítjuk párba a bolygókon, főleg a Marson és a Holdon megismert jelenségvilággal. A szimulációs kísérletekre a Hunveyor-Husar gyakorló űrszonda modell rendszer iskolarobotjaival kerül sor.
  • A tizedik kis atlasz címe: Fejlesztések a HUNVEYOR-HUSAR űrszonda modelleken. Bemutatjuk az új Hunveyor építések főbb blokkjait, vázát, elektronikai rendszerét, és sok érdekes, az előzőeken nem lévő kísérleti berendezést, valamint a Husar robotokon épített megoldásokat. Új nézőpontból is bemutatjuk a Hunveyor-Husar modellek használatát a különféle oktatási területeken is, az égitestek felszínét tanulmányozó földi analóg terepeken (például Mars-analóg tájakon).
  • A tizenegyedik kis atlasz címe: Kőzetszövetek a Naprendszerben. A kondritos kis bolygó, a Hold és a Mars kőzettestjeiből mutat be mintákat a földre érkezett meteoritek formájában és a NASA holdkőzetek formájában.
  • A tizenkettedik kis atlasz címe: Űrkutatás és technológia, melyben anyagok áramlásait foglaljuk össze technológiákban, emberben, lakóházban és űrállomáson.
  • A tizenharmadik kis atlasz egy enciklopédia: Becsapódások címmel.

Vizsgálatok az űrkemencével[szerkesztés]

Az Űrkemence a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének a fejlesztése.

Űrkutatás oktatása a hazai egyetemeken[szerkesztés]

Űrkutatás oktatás a nemzetközi űrtáborban[szerkesztés]

A nemzetközi űrtábort az Egyesült Államokban, Huntsville-ben, Alabama államban rendezik meg évente augusztus első hetében (Űrtábor, Huntsville, Alabama). Az igen rangos intézmény a NASA Marshall Space Flight Centere mellett található. Múzeumában mintegy 1500 űreszközt helyeztek el. A kiállítási tárgyak jelentős részét ténylegesen ki is lehet próbálni.

Ide hívnak meg minden évben 1992 óta Magyarországról egy 3 tagú csoportot (egy kísérőtanár és két középiskolás - egy fiú és egy leány) a Nemzetközi Űrtábor egy hetes programján való részvételre.

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Both E. (2002): Az űrkutatás oktatás és a Magyar Űrkutatási Iroda tevékenysége. II. Hunveyor Szeminárium, ELTE, Budapest
  • Bérczi Sz. (2001): Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása az ELTE TTK-n. Természet Világa. 132. Különszám, 64-67. old. (HU ISSN 0040 3717)
  • Bérczi Sz. (2007): Kis atlasz sorozat a Naprendszerről. Fizikai Szemle. 57/3.sz. 95-96. (HU ISSN 0015 3257)

Külső hivatkozások[szerkesztés]