Öt mentesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Öt mentesség az ember által haszonállatként vagy házi kedvencként tartott állatok jólétének öt fontos területét sorolja fel. Az Egyesült Királyság kormányának 1965-ös, állattenyésztéssel foglalkozó jelentése alapján kidolgozott elveket az egyesült királyságbeli haszonállatok jólétével foglalkozó bizottság (UK Farm Animal Welfare Council) 1979-es sajtóközleményében jelentették meg hivatalos formában.[1] Azóta az Öt mentesség fogalmát brit és nemzetközi szinten is különböző szakmai csoportok, civil állatvédők és az állatvédelemhez kapcsolódó hatóságok tették magukévá, ide értve az állatorvosokat,[2] az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE),[3] az RSPCA-t („Királyi Társaság az Állatokkal Szembeni Kegyetlenség Megelőzése Érdekében”)[4] és az ASPCA-t („Amerikai Társaság az állatok kegyetlenségének megelőzésére”) is.[5] Később kiindulópontjául szolgált az egyes állatfajok jólétéhez szükséges konkrétabb feltételek vizsgálatához.

Az Öt mentesség felsorolása[szerkesztés]

Az állatok alapvető testi és lelki szükségletei biztosításához szükséges öt feltétel (az eredeti angol szöveg itt található:[1]) a következő:

  1. A szomjúságtól és éhségtől mentes élet, ami friss ivóvíz állandó jelenlétével, továbbá az egészséges élethez és a jó kondícióhoz szükséges, kiegyensúlyozott étrenddel biztosítható.
  2. A kényelmetlenségtől mentes élet, ami az időjárás viszontagságai és egyéb veszélyek elleni menedéket, valamint a kényelmes pihenőhelyet is magában foglalja.
  3. A fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől mentes élet, ami megelőző intézkedések, gyors diagnosztika és gyógykezelés segítségével biztosítható.
  4. A természetes viselkedés gyakorlásának feltétele az elegendő hely, a megfelelő tartási körülmények, valamint a fajtársak jelenlétének biztosítása.
  5. A félelemtől és szorongástól mentes élet olyan tartási körülmények és bánásmód biztosításával érhető el, melyek révén az állat lelki szenvedése elkerülhető.

Története[szerkesztés]

1965-ben az Egyesült Királyság kormánya, részben Ruth Harrison felháborodást kiváltó Animal Machines („Állati gépek”) című, 1964-ben kiadott könyve alapján[6] vizsgálatot kezdeményezett az iparszerű körülmények között tenyésztett állatok jóléte tárgyában, a vizsgálatot Roger Brambell professzor vezette. A Brambell-jelentés leszögezte: „Az állatoknak legalább annyi mozgásszabadsággal kell rendelkezniük, hogy nehézség nélkül megfordulhassanak, rendben tarthassák magukat, felkelhessenek, lefekhessenek és kinyújtóztathassák a végtagjaikat”.[7] Ez a rövid javaslat később Brambell Öt Mentessége néven vált ismertté.

A jelentés eredményeképp az állattenyésztési ágazat monitorozására létrehozták a „Tenyésztett Állatok Jóléti Tanácsadó Bizottságát” (Farm Animal Welfare Advisory Committee). 1979 júliusában ezt a „Tenyésztett Állatok Jóléti Tanácsa” Farm Animal Welfare Council váltotta fel, mely az év végére az öt mentességet a ma ismert lista formátumban fogalmazta meg.[8]

Az Öt mentesség fontos irányadást nyújtott az állatvédelemmel foglalkozó európai uniós irányelvek (köztük a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv[9]) kidolgozásában is. A 2007-ben elfogadott és 2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe beleszőtte azt a módosítást, mely szerint az állatok érző lények.[10][11]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Five Freedoms. Farm Animal Welfare Council / Farm Animal Welfare Committee. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
  2. Code of Good Veterinary Practice. Federation of Veterinarians of Europe. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  3. Introduction to the recommendations for animal welfare. World Organisation for Animal Health. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  4. Animal welfare worldwide. RSPCA. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  5. ASPCA. ASPCA: Five Freedoms . American Society for the Prevention of Cruelty to Animals (ASPCA). (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  6. Ruth Harrison: Animal Machines: The New Factory Farming Industry; ISBN 1780642849
  7. Brambell, Roger (1965), Report of the Technical Committee to Enquire Into the Welfare of Animals Kept Under Intensive Livestock Husbandry Systems, Cmd. (Great Britain. Parliament), H.M. Stationery Office, pp. 1-84 „An animal should at least have sufficient freedom of movement to be able without difficulty, to turn round, groom itself, get up, lie down and stretch its limbs”
  8. Press Statement. Farm Animal Welfare Council, 1979. december 5. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  9. A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről
  10. European Commission > Food Safety > Animals > Animal welfare
  11. „Az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok — különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó — jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.” Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 13. cikk