Óvodáztatási támogatás
Az óvodáztatási támogatás egy feltételekhez kötött anyagi támogatás, mely a 3-4 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába íratását és rendszeres óvodalátogatását kívánja ösztönözni. Számos hazai és nemzetközi kutatás mutat rá arra, hogy a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek sokszor már az iskolába is készségbeli lemaradással érkeznek, melyet a hosszabb távú (legalább két évet meghaladó) kora gyermekkori fejlesztés nagymértékben képes enyhíteni.[1]
Jogosultság[szerkesztés]
Bár Magyarországon az óvodai nevelés egy széleskörűen elérhető közszolgáltatás, a hátrányos helyzetű gyermekek részvétele jelentősen elmarad a nem hátrányos helyzetű társaik részvételéhez képest, az 5 éves kortól kötelező óvodáztatás előtt.[2] E gyermekek részvételének növelése, kora gyermekkori fejlesztésük és a családok anyagi terheinek enyhítése érdekében vezették be az óvodáztatási támogatást 2009-ben.[3]
A támogatásra való jogosultságot az önkormányzat jegyzője állapítja meg, a szülők kérelmére, a (halmozottan) hátrányos helyzet fennállásától függően. Az óvodai beiratkozást és legalább két hónapig tartó rendszeres óvodalátogatást követően a szülők gyermekenként húszezer forint támogatásra voltak jogosultak, melyet készpénzben vagy az önkormányzati rendelet révén természetbeni támogatásként (pl. ruházkodási támogatás) kaphattak meg. Az állam, a rendszeres óvodalátogatás teljesülése esetén félévente további tízezer forintot biztosított a családok számára. Rendszeres óvodalátogatásnak minősül, ha a gyermek legalább napi 6 órában részt vesz az óvodai nevelésben, illetve (igazolt és igazolatlan) hiányzásai nem haladják meg a nevelési napok 25 százalékát.[4]
A kötelező óvodai beíratás korhatárát a 2015. szeptember elsejétől hatályba lépő törvény szerint 5 helyett 3 éves korra módosította a kormány, a támogatást pedig megszüntették.[5]
Az óvodai nevelés előnyei[szerkesztés]
Magyarországon éles különbség figyelhető meg a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek között a tekintetben, hogy milyen korán kezdik meg óvodai nevelésüket. Hazai kutatások szerint a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák három-, négyéves gyermekeinek 29-55 százaléka látogat óvodát, míg az érettségizett anyák azonos korú gyermekeinek 81-93 százaléka vesz részt óvodai nevelésben.[2]
Az esetleges (pl. a hátrányos helyzetből adódó) lemaradás ellensúlyozásában, illetve az iskolakezdéshez szükséges készségek és képességek fejlesztésében az óvodai nevelés főszerepet játszhat.[2] Mindez megmutatkozhat több területen is, mint például az elsajátított szókincs, számolás, tapasztalati következtetés, írás-mozgás koordináció tekintetében.[6]
A mesék, a rajzolás, a gyakori tornagyakorlatok mind hozzájárulnak az alapkészségek megerősítéséhez. Hazai kimutatások szerint a két évet meghaladó óvodáztatás közel 30 százalékos képességbeli javulást is eredményezhet a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében.[2]
A támogatás hatásai[szerkesztés]
A célzott állami beavatkozások eredményességéről az elkészült hatásvizsgálatok alapján tehetünk megállapításokat. Az óvodáztatási támogatás hatásait vizsgáló kvantitatív és kvalitatív kutatások eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a támogatás hatására több szülő döntött gyermeke óvodai beiratkozása mellett,[2] de ez a hatás magasabb volt a férőhelybőséggel rendelkező körzetek esetében. A férőhelyhiányos körzetekben is nőtt a részvételi arány, azonban ezt legtöbb esetben az intézmények saját kapacitásaikat meghaladva a zsúfoltság növekedése és a minőség csökkenése árán érték el. A program hiányosságait az is mutatja, hogy az a támogatással egyidejűleg nem segítette elő az óvodai nevelés minőségének javulását illetve a szülők és az intézmény közötti kapcsolatok javítását.[2]
A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény 5 éves korról 3 éves korra szállította le az óvodakötelezettség korhatárát.[7]
mely által okafogyottá válik az óvodáztatási támogatás további fenntartása . A jogszabályi változás 2015 szeptemberétől lép életbe, melynek hatására az óvodai jelentkezések drasztikus emelkedésére számítanak. A törvénymódosítást egyelőre nem kísérték az óvodai kapacitások jelentős növelését elősegítő intézkedések, melyek biztosítani tudnák a megnövekedett számú óvodaköteles gyermekek ellátását.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00017/00196/pdf/EPA00017_2012_10_1045-1085.pdf, ill. Lee, V.–Burkam, D.(2002). Inequality at the starting gate. Social background differences in achievement as children begin school. Economic Policy Institute, Washington, DC
- ↑ a b c d e f http://epa.oszk.hu/00000/00017/00196/pdf/EPA00017_2012_10_1045-1085.pdf
- ↑ 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról 15. §
- ↑ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 20/C. §
- ↑ http://www.noefon.hu/public/files/NEFMI%20%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s%20a%20tank%C3%B6telezetts%C3%A9gr%C5%91l%281%29.pdf
- ↑ http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/bK_Hv_bemeneti_meres_jav2010okt.pdf[halott link]
- ↑ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 8. §