Hátrányos helyzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hátrányos helyzet a jelen kor politikájának fontos fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik:

- A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem.

- Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek.

- A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni.

- A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek.

- Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt.

- Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátáni, gondozni.

A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek növelik a hátrányos helyzetre való esélyeket, de az etnikai kisebbséghez tartozás közömbös ebből a szempontból.

Hátrányos helyzet jogi szempontból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Jogforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alkotmány
  • Gyermekek jogai és kötelességei (Gyermekvédelmi Törvény)
  • Családjogi Törvény
  • Pedagógusok jogai (Közöktatási Törvény, Felsőoktatási Törvény)
  • ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól

Diszkrimináció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • munkahelyi diszkimináció - bár szoros ok-okozati összefüggés nincs a hátrányos helyzet és a munkahelyi diszkrimináció között, de kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat, pozitív visszacsatolás
  • szegregáció az iskolákban - a hátrányos helyzet megszüntetéséhez szükséges pozitív diszkrimináció (is) szegregációt eredményezhet

Bűnözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fiatalkori bűnözés
  • gyermekkori bűnözés
  • ifjúkori bűnözés
  • fogvatartás
  • gyermek és ifjúságvédelem

A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan megnövekedett bűnözési hajlamot. Bizonyos hátrányos helyzeti jellemzők (pl. szülői bűnözői múlt) azonban rizikót jelent.

Jogsegély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nevelési tanácsadó
  • családgondozó
  • ifjúságvédelmi felelős az iskolákban

Hátrányos helyzet forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a következő szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet:

Munkanélküliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • rokkantsági nyugdíj
  • öregségi nyugdíj
  • tartós munkanélküliség
  • átmeneti munkanélküliség

Megkülönböztetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulásban akadályozottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családi háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szülők munkanélkülisége
  • hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülők, sokgyermekes család
  • alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]