Értékcsökkenés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egy átlagos jármű értékcsökkenése 20 év alatt

Értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke. Nem csupán az eszközök avulását, kopását fejezi ki, hanem a befektetett tőke visszanyerésének módja is. A számvitelben ugyanis az értékcsökkenést a költségek között számoljuk el, ezzel is kifejezve, hogy az eszköz értéke nem egyszerre, hanem a termelés során folyamatosan megy át az új termék értékébe.

Az értékcsökkenés nem azonos az értékcsökkenési leírással. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának és egyben erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke, az értékcsökkenési leírás ennek az értékcsökkenésnek a költségként elszámolt része. Ebből következik, hogy nem minden értékcsökkenés válik értékcsökkenési leírássá.[1]

Az értékcsökkenési leírás[szerkesztés]

Az értékcsökkenési leírást különféle számítási módszerekkel határozzák meg. Ezek legáltalánosabban használt csoportjai a lineáris, a degresszív (csökkenő) és a progresszív (késleltetett) leírások.

Terv szerinti értékcsökkenés[szerkesztés]

A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásához az eszköz üzembe helyezésekor meg kell határozni az eszköz:

  • bekerülési értékét,
  • hasznos élettartamát,
  • maradványértékét és
  • az amortizáció elszámolásának módját.

A bekerülési érték (beszerzési ár, illetve előállítási költség) az a ráfordítás, amit az eszköz létesítésére, megszerzésére, üzembe helyezésére, illetve a raktárba beszállítására kellett fordítani úgy, hogy az az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető legyen.

A hasznos élettartam az az időszak, amelyben az amortizálható eszközt a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatát korlátozó jogi és egyéb tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogják.

A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatba vételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.

Az amortizálandó érték a bekerülési érték és a maradványérték különbözete; ez után kell az értékcsökkenést elszámolni. Az értékcsökkenési leírás az amortizálandó érték és a leírási kulcs szorzata.

Az értékcsökkenés kiszámításához alkalmazható módszerek:

  • Lineáris leírás: az elhasználódás éveire azonos összegű értékcsökkenést számolnak el. Az éven összeget leírási kulccsal határozzák meg. Ennél a módszernél azt tételezik fel, hogy az elhasználódás teljesen egyenletes.
  • Degresszív leírás: a korrigált bekerülési értéket egyenetlenül kerül osztják el a hasznos élettartamra úgy, hogy a leírás az idő haladtával folyamatosan csökken.
  • Progresszív leírás a korrigált bekerülési értéket egyenetlenül kerül osztják el a hasznos élettartamra úgy, hogy a leírás az idő haladtával folyamatosan nő.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai (2013)
  • 2000. évi C. törvény A számvitelről
  • tankonyvtar.hu

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]