Áramütés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az áramütés az emberi vagy állati testen keresztülfolyó elektromos áram által kiváltott biológiai hatás, melynek mértéke függ az áram jellemzőitől, a behatási időtől, a test impedanciájától és az áram útjatól.

Az emberi test nedvei mint elektrolitok vezetik az elektromos áramot. A szervezeten áthaladó áram izom-, bőr- és idegi károsodást, illetve halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége, jellege (egyenáram vagy váltakozó áram) és frekvenciája, a hatás ideje, a testimpedancia és az áram testen belüli útja határozza meg.

Az elektomos áram fiziológiai hatása az áramerősség és a hatás ideje függvényében (IEC publication 60479-1 alapján)

A 15 és 100 Hz közötti frekvenciájú elektomos áram fiziológiai hatását a jobboldali grafikon mutatja az áramerősség és a behatási idő függvényében.

  • AC1: Általában semmi hatás
  • AC2: Általában semmi káros hatás
  • AC3: Szervi kár nem keletkezik. Az áram növekedésével és a behatási idő növekedésével visszafordítható szívritmuszavarok, pitvari fibrilláció és ideiglenes szívleállás várható. 2 másodpercnél hosszabb idejű behatások esetén görcs szerű izom összehúzódások és nehézségek léphetnek fel a légzés során.
  • AC4: Veszélyes halálos hatások, mint szívmegállás, légzésleállás, és súlyos égések léphetnek fel az AC3 hatásain felül.
  • AC4.1 A szívkamra fibrilláció valószínűsége kisebb, mint 5%
  • AC4.2 A szívkamra fibrilláció valószínűsége 5% és 50% között
  • AC4.3 A szívkamra fibrilláció valószínűsége nagyobb, mint 50%

A test impedanciája jellemzően az áram útjától függ és kevésbé függ az érintési felülettől. Ha a frekvenciát is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a testnek egyenfeszültség esetén van a legnagyobb ellenállása és a frekvencia növekedésével az ellenállás csökken.

Az érintési feszültség fellépésének pillanatában az emberi test kapacitása még töltetlen, ezért a bőr ellenállása elhanyagolható. A test impedanciája tiszta ohmos ilyen esetben. Ez az ohmos ellenállás korlátozza az áramcsúcsokat.

Áramütés során többféle hatás léphet fel: izomösszehúzódások, vérnyomás növekedés, sejtképzési zavarok, szívritmus zavarok, szív pitvari fibrilláció. Ezek a hatások általában nem halálosak. Néhány amperes vagy hosszabb idejű áramütés esetén égési sérülések és belső sérülések léphetnek fel.

A szívkamra fibrilláció azért halálos, mert a vérkeringés megáll és az oxigénellátás megszűnik. Azonban egyéb okok is vezethetnek halálhoz, mint pl. légzés zavarok fellépése. Ez két okból léphet fel: vagy az idegpályák és az izmok sérülése miatt, vagy az agyi légzésközpont sérülése miatt. Ezek az események elkerülhetetlenül halálhoz vezetnek.

Forrás[szerkesztés]