Ugrás a tartalomhoz

„2007-es pakisztáni szükségállapot” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor: 66. sor:
Musharraf kijelentette, hogy az elkövetkező választás időpontját nem befolyásolja a szükségállapot.
Musharraf kijelentette, hogy az elkövetkező választás időpontját nem befolyásolja a szükségállapot.


== Elnémított média ==
==Elnémított média==
A szükségállapot kihirdetését a média blokkolása követte. A ‎‎[[GEO TV]]-hez, és az Aaj tv-hez hasonló adókat betiltottak. Musharaff tábornok kiemelte, hogy ezek az adók zavart keltenek, nem vallós adatokat közölnek, és részt vettek a nemzet egységének megbontásában. A kormány olyan nemzetközi állomásokat is betiltott, mint amilyen a [[BBC]] és a [[CNN]]. A Geo an ARY televíziót felszólították, hogy fejezzék be a hírműsorok sugárzását. A Geo News azt jelentette, hogy a [[dubaj]]i hatóságok felkérték a hálózat vezetését, hogy fejezze be a társaság a működését. A csatorna szerint erre nem volt semmi okuk, hogy ezt kérjék.‎<ref>[http://dawn.com/2007/11/17/top5.htm News ‎channels of Geo, ARY shut down] 2007 [[november 17]]. DAWN Group of Newspapers</ref>‎ ‎


A kormány a [[Daily Telegraph]] brit újság három újságíróját kiutasította az országból, azt követően, hogy Musharaff tábornokot "egy boszorkány fiának" nevezték <ref>[http://www.ireland.com/newspaper/breaking/2007/1110/breaking32.htm UK ‎reporters ordered out of Pakistan] 2007. november 10. Irishtimes</ref>. Ez utalás arra, amit [[Franklin D. Roosevelt]] mondott Nicaragua keménykezű, de amerikai támogatást élvező diktátorára, [[Anastasio Somoza García| Anastasio Somoza Garcíára]]. Azonban ez kemény sértésnek számít Pakisztánban.
A Metroblogging értesülései szerint Karacsiban, Iszlámábádban, és Lahoreben minden médiát blokkoltak, és nem lehet hozzáférni az internetes híroldalakhoz, így például a CNN-hez sem. A helyi telefonhívásokat is blokkolták, bár az internet a legtöbb helyen még elérhető<ref>[http://www.metroblogging.com/news/old/2007/11/emergency_rule.phtml| title = Emergency Rule declared in Pakistan] Metroblogging</ref>

A felvilágosodás és modernizáció Pakisztánban elnyomás alatt van. [http://www.chowk.com/articles/11006]. A felvilágosult és modern Musharraf kormánya politikáját "felvilágosult modernizációnak" nevezi. [http://www.csmonitor.com/2005/0413/p06s01-wosc.html].
2007 november 21-én 2.000, a szükségállapot idején őrizetbe vett személyt szabadon bocsátottak, de a londoni Metro újság szerint mint 3.000 ember maradt ebből az időből még börtönben. A mostani támadások, melyek Puncsáb közelében egy 10 kilométeres útszakaszon történnek, s melynek nők is részesei voltak, s később harc alakult ki a helyszínen az ország eltalibánosodását jelzi, amit Musharraf tagad. [http://www.csmonitor.com/2005/0413/p06s01-wosc.html].

Musharraf kormánya olyan mérsékelt szervezetek tagjait elfogatta, mit amilyen az emberi jogi aktivisták vagy az ügyvédek [http://www.csmonitor.com/2005/0413/p06s01-wosc.html].

A Geo TV-hez hasonló csatornák, a műholdvevők és dekódoló eszközök betiltása azt a képet mutatja, mintha Musharraf kormánya eltalibánosodna, [http://www.csmonitor.com/2005/0413/p06s01-wosc.html].


== Nemzetközi reakciók ==
== Nemzetközi reakciók ==

A lap 2007. december 28., 22:16-kori változata

Pervez Musharraf Pakisztán vezetője 1999. óta

A 2007-es pakisztáni szükségállapotot Pervez Musharraf, az ország elnöke és a fegyveres seregek parancsnoka rendelte el 2007. november 3-án és 2007 december 15-én vonta vissza. Ezalatt az idő alatt az ország alkotmánya fel volt függesztve.[1][2] Az akció és az erre adott válaszok általában kapcsolatba hozhatóak Musharraffal és az október 6-i újraválasztása körüli ellentmondásokkal.

Iftikhar Muhammad Chaudhry főbíró rögtön reagált a szükségállapot kihirdetésére, és létrehozott egy hétfős bizottságot, mely az akcióval szembemenő átmeneti rendelkezést hozott. Ugyanekkor megparancsolta a fegyveres erőknek, hogy ne engedelmeskedjenek semmiféle törvénytelen parancsnak.[3] Ennek hatására a pakisztáni hadsereg 11. hadteste bevonult a legfelső bíróság épületébe, és eltávolította Chaudhryt és több más bírót, s letartóztatták őket.

A szükségállapot elején Tariq Azim Khan információs miniszter azt mondta a televízióban, hogy a 2008. januárjára tervezett pakisztáni választásokat határozatlan időre elnapolhatják.[4] Később a választást 2008. február 15-re halasztották, amit maga Musharraf jelentett be.[5] Néhány nappal később bejelentette, hogy a választást 2008, január 9-én vagy néhány nappal előbb megrendezik.[6].Végül később eldöntötték, hogy a választást 2008. január 8-án tartják.

Már korán bejelentették, hogy a szükségállapot azév november végéig vagy december elejéig fog tartani.[7]. Miután november 29-én második elnöki ciklusára is megválasztották Musharrafot, rögtön bejelentette, hogy a szükségállapot 2007 december 16-ig fog tartani.[8], bár a szükséghelyzet egy nappal korábban, 2007. december 15-én befejeződött, amit szintén Musharraf jelentett be. [9]

Háttér

A 2007-es elnökválasztáshoz közeledve a választási megbízott Pervez Musharraf tábornokot jelölte elnökjelöltnek a következő választásra. Egyik ellenfele, a nyugalmazott főbíró, Wajihuddin Ahmed, vitatta a Legfelső Bíróság hatalmát. A vita tárgya leginkább az volt, hogy a hadsereg tagjának az alkotmány megengedte, hogy induljon az elnöki tisztért. Erre azért volt szükség, mert Musharraf töltötte be mind az elnöki, mind a hadsereg vezető pozícióját.

Erre válaszolva a Legfelső Bíróság megengedte, hogy a választás az előre eltervezett ütemben folyjék, azonban megtiltotta a választási megbízottnak, hogy a végső ítélet meghozataláig végeredményt hirdessen. Ennek hatására az egyetlen ellenzéki, párt, a Pakisztáni Néppárt tiltakozásul kivonult a parlamentből. Az egyetlen még versenyben lévő ellenzéki jelölt szintén bojkottálta a választást. Október 6-án az elnökválasztáson Musharraf a parlamentben és a helyi közigazgatás vezető szerveinél leadott szavazatok 98%-ának megszerzésével ismét elnök lett.[10]

Míg a Legfelső Bíróság Musharrafnak a választáson indulásra való alkalmasságát tárgyalta, aközben bejelentették, hogy a meghallgatást az egyik tiszteletreméltó tag személyes elfoglaltsága miatt november 12-ig el kell halasztani.[11] November 2-án a bíróság a szünetről szóló döntését visszavonta, és bejelentette, hogy a következő hétfőn, november 5-én újra összegyűlnek, hogy ezt az ügyet gyorsan befejezzék. Ez annak a hatása, hogy számos kritikus úgy ítélte meg, a bíróság késlekedése hozzájárul Pakisztán általános instabilitásához..[12] A november 12-i időpont szűk, három napos határidőt hagyott volna Musharraf november 15-én lejáró elnöki megbízatásának végéig.

A 2008-as pakisztáni választásokat előreláthatólag 2008 februárjában, az előre eltervezettnél mindössze egy hónappal később tartják meg. [13]

A szükségállapot kihirdetése előtt Malik Qayyum igazságügy-miniszter Musharraf képviseletében bejelentette, hogy a kormány nem tervezi hadi törvények bevezetését.[14]

Azt gondolták, és ezt Musharraf egyik szövetségese később el is ismerte, hogy az egyik bíró kiszivárogtatta, hogy ha a bíróság dönteni tudott volna, annak eredménye megtiltotta volna Musharraf indulását.

A szükségállapot kihirdetése

Mielőtt a bíróság meg tudta volna hozni határozatát, Pervaiz Musharraf tábornok, mint a fegyveres erők parancsnoka, a katonai vezetőség nevében 2007. november 3 este kihirdette a szükségállapotot. és ideiglenes alkotmányos rendelkezést bocsátott ki, mely felváltotta az országban addig érvényben lévő alkotmányt. A pakisztáni alkotmány abban az esetben teszi lehetővé a pakisztáni elnök számára szükségállapot kihirdetését, amennyiben meg van győződve arról, hogy az ország számára elviselhetetlen terhet jelentő veszély fenyeget. Abban az esetben, ha Pakisztán elnöke szükségállapotot hirdet ki, ezt a döntést a pakisztáni törvényhozásnak 30 napon belül jóvá kell hagynia. Azonban Musharraf (aki mind az elnöki, mind a hadsereg főparancsnoki címét egyszerre betölti), ezt a rendeletet a hadsereg vezetőjeként bocsátotta ki, és erről az esetről az alkotmány nem rendelkezik. Az állami irányítású Pakisztáni Televízió Társaság egy rövid bejelentésben azt közölte, hogy „A fegyveres erők főparancsnoka (Musharraf tábornok) szükségállapotot hirdetett ki, és ideiglenes alkotmányos rendelkezéseket léptetett életbe. " A bejelentés helyi idő szerint 6:10-kor hangzott el, és semmilyen további információt nem adott. A rendelkezés értelmében az ország alkotmánya, míg az országos kabinet vissza nem állítja, hatályon kívül van, és a bíróknak az alkotmányra ismét fel kell esküdniük. Azok, akik megtagadják, őket elbocsátják. [15][16]

A legfelső Bíróság határozata

2007 november 2-án Aitzaz Ahsan ügyvéd benyújtott egy indítványt a Pakisztáni Legfelső Bírósághoz, hogy az korlátozza a kormányjogát a haditörvények bevezetése tárgyában.[17]. Erre az indítványra a Legfelső Bíróság november 3-án kibocsátott egy rendelkezést, mely megtiltotta szükséghelyzet kihirdetését. Ezt a rendelkezést a hadsereg legfelső parancsnoka az egész ország területén hatálytalannak nyilvánította.

Események a szükségállapot idején

A pakisztáni közvélemény általában közömbös maradt a politikusok és az aktivisták felhívását illetően, amelyek a kormány és a szükségállapot bevezetése elleni utcai tüntetésre szólítottak fel. Így nem lehetett nagy számú tüntetővel találkozni a szükségállapot idején, és a közvélemény mindvégig némán figyelte a megmozdulásokat.

Iszlámábád:A nemzetközi közvetítéseket és a helyi telefonokat néhány területen blokkolták. [18] Ezen felül akadályokat és szögesdrótokat emeltek a főváros több pontján.[19]

Aitzaz Ahsan, a Pakisztán Néppárt egyik tagját, ügyvédet, a Legfelső Bíróság Tanácsának az elnökét otthonában letartóztatták.[20] Az ellenzék vezető alakjait és magas beosztásban lévő bírákat is házi őrizetben tartottak. A bejelentések szerint mindegyikük csupán néhány napig volt fogságban.

A volt krikettjátékost, az Igazságért Mozgalom Párt elnökét, Imran Khan, a Punjab Egyetemnek az ellenzéki Jamaat-e-Islamihoz tartozó hallgatók adták át a rendőrségnek. Ez a szervezet Imran Khan szövetségese, mivel fellázadtak az ellen, hogy tüntetéseiken a politikai csoportok is képviseltessék magukat.[21]

Peshawar
Az Afganisztánnal szomszédos Északnyugati Határterület központjában, Peshawarban katonai őrséget hoztak létre..[22]
Sialkot
Az ellenzék vezetője, Khawaja M. Asif, a nemzetgyűlés tagja kevéssel a szükségállapot kihirdetését követően házi őrizetbe került. November 7-én a pakisztáni hadsereg parancsára tartozatták le, és egy titkos helyre szállították. Khawaja Asif a Pakisztán Muszlin Liga egyik tagja. Ennek a pártnak a vezetője a száműzetésben élő Nawaz Sharif.
Karacsi
A Karacsi belső területeiről érkező jelentések szerint az ottani állapot békés, és nem különbözik semelyik másik hétvége hangulatától.[23]
Dél-Pakisztán
A nacionalista ellenzéki vezetők, Mehmood Khan Achakzai és Qadir Magsi Pakisztán déli részén fogságban voltak..[24]
Quetta
A rendőrség öt ügyvédet itt is elfogott, akikről úgy tudni, Chaudhry rendíthetetlen hívei.[24]
  • BBC: 2007 november 3-án a BBC vitát nyitott a vészhelyzetről, és több mint 10,000, többségében a helyzetet kritizáló üzenet érkezett.BBC
  • 2007 november 5. végéig több mint 3,500 embert tartóztattak le. Többségük ügyvéd, a polgári jogokat támogató szervezet vezetője, és politikai pártok tagjai voltak. ‎‎[25]‎ Azonban majdnem mindenkit hamar szabadon engedtek, és a szükségállapot végén minden letartóztatott kiszabadult. Az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó megbízottja, Louise Arbour szintén elmondta, hogy a pakisztáni ENSZ-alkalmazottat, Asma Jahangirt a többi bírósági és politikai tisztségviselőhöz hasonlóan elvitték.[26] Az elhurcoltak döntő többségét két héten belül szabadon engedték, és a következő napokban a többieket is elengedték.
  • Míg néhány pakisztáni száműzött 2007. november 3-át Pakisztán történelmének fekete napjának nevezte, (amikor Musharraf tábornok kihirdette a szükségállapotot Pakisztánban) [1], [2], közben száműzött pakisztáni támogatta Musharraf döntését, hogy rövid időre szükségállapotot hirdet, és Londonban Musharrafot támogató felvonulásokat tartottak.[27]. Ezen kívül Torontóban, Brüsszelben és több más nyugati nagyvárosban tartottak ilyen felvonulásokat.

A nemzethez intézett beszéd

Vasárnap kora reggel Pervez Musarraf a szükségállapot kihirdetése óta először intézett beszédet a pakisztáni néphez[28]. A beszédet a pakisztáni állami televízió sugározta. Itt a beszéd szó szerinti fordítása olvasható:

Ma azért intézek beszédet Önökhöz, mert az ország az ország rossz irányba fordult, belföldi krízis és egymás közötti megosztás borult országunkra.

A nemzetek történelmében eljön a nehéz döntések ideje. Pakisztánnak most kell nehéz és fájdalmas döntést hoznia. Ha ezt a nehéz döntést nem hozzuk meg, az ország egysége veszélybe kerül. Mégmielőtt bármit is mondanék, kijelentem, minden döntésem Pakisztán érdekeinek szem előtt tartásával született.

Az egyéni érdekek fölött áll Pakisztáné. A nemzet is ugyanezt gondolja. A terrorizmus és a szélsőségek vették át az uralmat Karacsiban, Rawalpindiben, Sargodhában; a szélsőségesség az egész országban terjed. Minden, ami a határterületen történt, begyűrüzött az ország belsejébe is.Sajnálatos, hogy a szélsőségesek már elérték központját is[29][30].

Musharraf ezen kívül utalt Abraham Lincolnra, akiről azt mondta, hogy ő is eltörölt néhány jogot az amerikai polgárháború idején, hogy megvédje a nemzetet, s ez a cselekedet nagyba hasonlít ahhoz, mikor ő kihírdette a szükségállapotot Pakisztánban..[31]

Musharraf kijelentette, hogy az elkövetkező választás időpontját nem befolyásolja a szükségállapot.

Elnémított média

‎ A szükségállapot kihirdetését a média blokkolása követte. A ‎‎GEO TV-hez, és az Aaj tv-hez hasonló adókat betiltottak. Musharaff tábornok kiemelte, hogy ezek az adók zavart keltenek, nem vallós adatokat közölnek, és részt vettek a nemzet egységének megbontásában. A kormány olyan nemzetközi állomásokat is betiltott, mint amilyen a BBC és a CNN. A Geo an ARY televíziót felszólították, hogy fejezzék be a hírműsorok sugárzását. A Geo News azt jelentette, hogy a dubaji hatóságok felkérték a hálózat vezetését, hogy fejezze be a társaság a működését. A csatorna szerint erre nem volt semmi okuk, hogy ezt kérjék.‎[32]‎ ‎

A kormány a Daily Telegraph brit újság három újságíróját kiutasította az országból, azt követően, hogy Musharaff tábornokot "egy boszorkány fiának" nevezték [33]. Ez utalás arra, amit Franklin D. Roosevelt mondott Nicaragua keménykezű, de amerikai támogatást élvező diktátorára, Anastasio Somoza Garcíára. Azonban ez kemény sértésnek számít Pakisztánban.

A felvilágosodás és modernizáció Pakisztánban elnyomás alatt van. [3]. A felvilágosult és modern Musharraf kormánya politikáját "felvilágosult modernizációnak" nevezi. [4]. 2007 november 21-én 2.000, a szükségállapot idején őrizetbe vett személyt szabadon bocsátottak, de a londoni Metro újság szerint mint 3.000 ember maradt ebből az időből még börtönben. A mostani támadások, melyek Puncsáb közelében egy 10 kilométeres útszakaszon történnek, s melynek nők is részesei voltak, s később harc alakult ki a helyszínen az ország eltalibánosodását jelzi, amit Musharraf tagad. [5].

Musharraf kormánya olyan mérsékelt szervezetek tagjait elfogatta, mit amilyen az emberi jogi aktivisták vagy az ügyvédek [6].

A Geo TV-hez hasonló csatornák, a műholdvevők és dekódoló eszközök betiltása azt a képet mutatja, mintha Musharraf kormánya eltalibánosodna, [7].

Nemzetközi reakciók

Referenciák

  1. | publisher=Dawn | Musharraf imposes emergency rule Dawn 2007. november 3
  2. Musharraf imposes emergency rule 2007. november 3
  3. Justice Iftikhar ‘stayed’ emergency, PCO Daily Times (Pakisztán) 2007. november 4.
  4. Pakistan PM: State of emergency to last 'as long as necessary' CNN 2007. november 4.
  5. Musharraf vows polls in February BBC News 2007. november 8.
  6. Bhutto's 'long march is illegal'2007. november 12.
  7. Pakistan emergency likely to end in 2-3 weeks: official B92 News World World 2007. november 7
  8. Musharraf vows to end emergency BBBC News 2007. november 29.
  9. Musharraf: Emergency halted destruction CNN 2007. december 15.
  10. Boycotts and Legal Fight Cloud Victory for Musharraf New York Times 2007. november 6
  11. Musharraf court ruling 'delayed' BBC News 2007. november 1
  12. Musharraf invokes emergency rule 2007. november 3
  13. Pakistan emergency to end in 1 month 2007. november 10
  14. SC says Musharraf verdict by Nov. 6 as govt. rules out martial law The Hindu 2007. november 2.
  15. [http://www.app.com.pk/en/index.php?option=com_content&task=view&id=20109&Itemid=1 Text of 'Proclamation of emergency'] 2007 november 3
  16. Text of Provisional Constitutional Order 2007. november 3
  17. Pakistan Supreme Court to rule on Musharraf presidential bid within days 2007 november 2
  18. Emergency Rule in Pakistan 2007. november 3.
  19. Emergency in Pakistan: Martial Law imposed. Media blackout 2007. november 3. CNN
  20. Crackdown on lawyers, politicians 2007. november 4.
  21. Khan arrested at Pakistan protest 2007. november 3. BBC
  22. [ http://www.ibnlive.com/news/mush-appoints-new-chief-justice-after-emergency/51684-2.html Mush appoints new chief justice after Emergency] |2007. november 3. IBN Live}}
  23. Things stay peaceful 2007. november 3 Metroblogging Karachi
  24. a b Cricketer Khan, opposition figures arrested in Pakistan 2007. november 3 ChannelNewsAsia.com
  25. As many as 3,500 detained in ‎Pakistan
  26. UN's top rights official voices alarm at imposition of state of emergency Egyesült Nemzetek Szervezete 2007. november 5.
  27. http://www.app.com.pk/en/index.php?option=com_content&task=view&id=21478&Itemid=2
  28. | title=Emergency Imposed in Pakistan: Harbinger of Change or More of the Same? Desicritics.org}}
  29. President Pervaiz Musharaf's address to the nation| Daily Jang}}
  30. Embattled Musharraf clamps emergency, suspends constitution Earth Times}}
  31. Pervez Musharraf spoils for a fight as he declares emergency rule 2007. november 4. The Times
  32. News ‎channels of Geo, ARY shut down 2007 november 17. DAWN Group of Newspapers
  33. UK ‎reporters ordered out of Pakistan 2007. november 10. Irishtimes

irodalom