Ugrás a tartalomhoz

„Erszényes ördög” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor: 62. sor:


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

*[http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Sarcophilus_harrisii.html Angol nyelvű fajleírás]


{{DEFAULTSORT:Erszenyes o~rdo~g}}
{{DEFAULTSORT:Erszenyes o~rdo~g}}

A lap 2007. december 26., 19:58-kori változata

Tasmán ördög
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Öregrend: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Ragadozó erszényesek
(Dasyuromorphia)
Család: Erszényesnyestfélék
(Dasyuridae)
Nem: Sarcophilus
Faj: S. harrisii
Tudományos név
''Sarcophilus harrisi''
Owen, 1838
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tasmán ördög témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tasmán ördög témájú médiaállományokat és Tasmán ördög témájú kategóriát.

Az erszényes vagy más néven tasmán ördög vagy tasmániai ördög (Sarcophilus harrisii)az emlősök (Mammalia) osztályába ragadozó erszényesek (Dasyuromorphia) rendjébe és a erszényesnyestfélék (Dasyuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmánia szigetén él. Az erszényes ördög régen Ausztráliában majdnem mindenhol elterjedt volt, ma már csak Tasmánia szigetén él. Tasmániában az erszényes ördögnek kevés ellensége van. Élőhelyének szűkülése és a vegyszeres kártevőirtás azonban veszélyezteti az állományt.

Alfajai

  • Sarcophilus harrisii dixonae
  • Sarcophilus harrisii harrisii

Megjelenése

A tasmániai ördög hossza 57-65 centiméter, farokhossza 26-28 centiméter és testtömege 4-9 kilogramm. Teste erős és zömök, akár egy kis medvének. Feje széles és tömör, végtagjai rövidek, farkát egyenetlen szőrzet borítja. A hím nagyobb, mint a nőstény. Bundája vastag és fekete; nyakát feltűnő fehér gyűrű, vállát, törzsét és farkát fehér foltok díszítik. Füle rózsaszín és csupasz. Az állat mivel húsevő, erős állkapcsa van. A legnagyobb ragadozó erszényes, amely mérete egy kisebb kutyáé, de tömzsi és izomzata fejlett. Jellegzetes a fekete szőre, átható bűze, ha izgatott, hangos sikolya és vad étkezési szokásai. Vadászik és dögevő állat, emellett közösségi étkezésekben is részt vesz.

Életmódja

Az állat magányos, de nem territoriális és éjjel aktív. Ha megtámadják, vagy ha a fajtársait akarja elkergetni, a dög mellöl, hangos, rekedt morgással és fogcsikorgatással próbálkozik megfélemlíteni az ellenfélt. Tápláléka növények és kisebb emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, rovarok és dögök. A tasmániai ördög 5-8 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak április-május között van. A vemhesség 31 napig tart, ennek végén 20-30 alúlfejlett kölyök születik, de csak 2-4 utód jút be az erszénybe. A nőstény 7-8 hónapig szoptatja kicsinyeit. Amikor a kölykök kinőtték az erszényt, néha az anyjuk hátán vitetik magukat.

Egyéb

A tasmán ördög kb. 400 évvel az 1788-as európai megtelepedés előtt kipusztult az ausztrál kontinensről.

Tasmánia lakói kártékony állatnak tekintették, mivel csökkentette a marhaállományt, és egészen 1941-ig vadászták, amikor az állatot hivatalosan védetté nyilvánították.

Az 1990-es évek vége óta egy arctumor-betegség jelentős mértékben csökkentette a populációt, és veszélybe került a faj fennmaradása.

A Warner Brothers rajzfilmfiguráját, a Tazmánia rajzfilmsorozat hősét, Tazt és családját az erszényes ördögről mintázták, habár nem sokban hasonlít az igazi állatra.

Képgaléria

Forrás

  • Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)
  • Colin Groves, D. E. Wilson, D.M. Reeder (Hsg.): Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 2005, ISBN 0-8018-8221-4
  • G. P. Harris: Description of two species of Didelphis for Van Diemen’s Land. in: Transactions of the Linnean Society of London. Zoology. London 9.1807.

Külső hivatkozások