Ugrás a tartalomhoz

„Andy Warhol” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Escarbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: ml:ആന്‍ഡി വോഹോള്‍
Lynu (vitalap | szerkesztései)
96. sor: 96. sor:
* [http://www.doubletakeart.com/cgi-bin/dtg/dtg.psearch?a1=00594 Doubletake Gallery] Online Catalog of Limited Editions
* [http://www.doubletakeart.com/cgi-bin/dtg/dtg.psearch?a1=00594 Doubletake Gallery] Online Catalog of Limited Editions
* [http://www.malarze.walhalla.pl/galeria.php5?art=70 Art Gallery – Andy Warhol]
* [http://www.malarze.walhalla.pl/galeria.php5?art=70 Art Gallery – Andy Warhol]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=566 Andy Warhol művei - TerminArtors.com]


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2007. október 5., 21:45-kori változata

Jimmy Carter és Andy Warhol, 1977

Andy Warhol (Pittsburgh, 1928. augusztus 6. – New York, 1987. február 22.) egyike vol azon amerikai képzőművészeknek, akik központi figurájává váltak a pop art irányzatnak. Sikeres reklámrajzoló karrierje után Warhol világhírnévre tett szert, mint: festő, avant-garde filmkészítő.

Élete

Andy Warhol az amerikai popkultúra egyik legnagyobb alakja 1928. augusztus 6-án Andrew Warhola néven született Pittsburgh-ben, és 1987. február 22-én hunyt el New York-ban. Szülei, Ondrej (Andrew) Warhola (1888–1942) és Julia Zavacky (1892–1972), 1909-ben házasodtak össze, a magyarországi Mezőlaborc-ból (Medzilaborce), ma (Kelet-Szlovákia) vándoroltak ki Amerikába. Apja 1912-ben, míg anyja csak a szülei halála után 1921-ben. Két idősebb testvére volt, Paul és John. 1934-ben kezdte el az általános iskolát. Tehetséges gyerek volt, de a Vitus tánc nevű betegség miatt fiatalkorában jó időre ágyhoz volt kötve. 1942-ben apja meghalt. Az utolsó kivánsága az volt hogy a család megtakarított pénzét Andrew tanulmányaira fordítsák. Kívánsága teljesült, Andy beiratkozott a Carnegie Institute-ba, és arról álmodozott, hogy kereskedelmi művész lesz.

Szexualitása

Warhol egyike volt azon Amerikai művészeknek, akik nyíltan felvállalták homoszexualitásukat. Sok ember hitte Warholról, hogy "aszexuális" és hogy csak egy "kukkoló", de ezekről a feltételezésekről az életrajzírók (mint például Victor Bockris) lerántották a leplet. Pályafutása során erotikus fényképeket alkotott és meztelen férfiakról készített rajzokat. Számtalan híres munkájának (Liza Minnelli, Judy Garland, Elizabeth Taylor portréi és filmjei, mint a Felláció, Az én kurvám és a Magányos cowboy-ok) a meleg szubkultúra és/vagy a szexualitás összetettsége és a szexuális vágy volt a forrása.

New York-i kommuna

Andew, miután diplomát szerzett, 1949-ben New Yorkba költözött. Egyik ismerősével, Philip Pearlsteinnel közösen bérelt egy lakást, majd egy kommunában élt. Ez az időszak az absztrakt művészet alkonya volt. Warhola ekkor még csak cipőreklámokat rajzolt, áruházi kirakatokat rendezett, és lapoknak dolgozott. Miután New Yorkba érkezett, nevét Warholáról Andy Warholra változtatta. Egyik barátja így emlékszik az akkori Warholra: "Noha úgy 19 éves lehetett, fiatalabbnak nézett ki. És olyan félénk volt – ritkaságszámba ment, ha egyáltalán megszólalt. A kommunában lakó egyik lány annyira dühös lett rá emiatt, hogy hozzávágott egy tojást. Épp a fején találta." 1950-ben Pearlstein megnősült, Warhol és Philip útjai elváltak. A homoszexualitását nyíltan vállaló Warholnak[1] ezután még sok lakótársa volt, de mikor már állandó lakhelyet talált (1952), anyjáért küldetett és vele lakott majdnem anyja élete végéig. Andy első önálló kiállítása 1952-ben volt az Hugo Gallery-ben. 1957-re elég ismert reklámszakember lett ahhoz, hogy neki adják az Art Directors' Club Medalt. Andy munkássága során tökéletesen elsajátította a mechanikus reprodukció eljárásának fortélyait, és maga is kidolgozott saját technikákat. Az 1950-es évek végén már rendszeresen kiállított. 1960-ban újságokból és képregényekből készített festménysorozatot. E munkái kirakatdekorációként jelentek meg az 57. utcai Bonwit Teller áruházban 1961 áprilisában, de egyetlen nagy múltú galéria sem fogadta be. Warhol az egyik barátja tanácsára elkészítette első dollárbankókat és Campbell-féle leveskonzerveket ábrázoló festményeit. Majd Marilyn Monroe eredeti fényképek alapján alkotott portréi következtek. A Campbell-féle leveskonzerveket 1962-ben állították ki Los Angelesben, ősszel pedig a New York-i Stable Galériában nyílt nagysikerű tárlata. A Keleti 47. utcában The Factory (Gyár) néven új műtermet nyitott, és barátai segítségével már tömegesen állította elő selyemszitanyomatos képeit. Műterme megtelt transzvesztitákkal, homoszexuálisokkal, az underground élet domináns egyéniségeivel. Ez a Gyár fénykora: "Ezüstgyárnak" nevezték, mert a fal alufóliával volt borítva. Ez volt Warhol "2. Gyára".

A filmrendező

1963-ban filmezni kezdett. Legtöbb filmje az unalomról szólt. Warhol így nyilatkozott a mozgóképeiről: "Én szeretem az unalmas dolgokat. Az is szórakoztat, ha csak ülök, és kifelé bámulok az ablakon. Csak idő kérdése. Mindig lehet látni embereket, akik folyton az ablakból bámészkodnak. És ha nem az ablakból mozizom, akkor egy üzletben ülök, és onnan figyelem az utcát. A film számomra nem más, mint az időtöltés egyik módja. "

1968 júniusában Andy Warholra rálőtt egy labilis idegzetű fiatal nő, aki Warhol Biciklisfiú című filmjében szerepelt. Az elkövető Valerie Solanas (Mások szerint a Solanis betűzés a helyes változat ám Valerie halálozási okmányain Solanas néven szerepel) volt, a S.C.U.M. (Society for Cutting up Men) alapítója – és egyetlen tagja – aki a tette után pár órával feladta magát a rendőrségen. Warhol életveszélyes állapotba került, az orvosok 50% esélyt adtak neki a túlélésre. Felépült. Warholra jellemző, hogy később mutogatta sérülése nyomait. Továbbra is rengeteget dolgozott. Lelkesen járt társasági összejövetelekre, amelyekről halála után megjelent naplójában, melyet Pat Hackett állított össze, is beszámolt. Egyik fő jövedelemforrása egy német üzletember által folyamatosan rendelt portrésorozat volt. 1981-ben szerepelt a londoni Royal Academy által Új szellemiség a festészetben címmel megrendezett kiállításon. Közös tárlata nyílt Le Roi Neimannel és a fiatal graffitifestővel, Jean Michel Basquiattal. Mikor először találkoztak Warhol elfutott, félt a feketéktől, de később jó barátságban lettek. Warhol 59 évesen halt meg egy epehólyagműtét utáni komplikációban a New York-i közkorházban. Rettentően félt a kórházaktól, egyik ismerőse elmondása alapján, ha meglátott egy kórházat előfordult, hogy átment a másik oldalra. A Szent János Baptista Katolikus Temetőben van eltemetve a Bethel Parkban, Pittsburghtől délre. A temetésén többek közt Yoko Ono is beszédet mondott.

Filmjei

  • Blow Job (1963)
  • Eat (1963)
  • Haircut (1963)
  • Kiss (1963)
  • Naomi's Birthday Party (1963)
  • Sleep (1963)
  • 13 Most Beautiful Women (1964)
  • Batman Dracula (1964)
  • Clockwork (1964)
  • Couch (1964)
  • Drunk (1964)
  • Empire (1964)
  • The End of Dawn (1964)
  • Lips (1964)
  • Mario Banana I (1964)
  • Mario Banana II (1964)
  • Messy Lives]] (1964)
  • Naomi and Rufus Kiss (1964)
  • Tarzan and Jane Regained... Sort of (1964)
  • The Thirteen Most Beautiful Boys (1964)
  • Beauty No. 2 (1965)
  • Bitch (1965)
  • Camp (1965)
  • Harlot (1965)
  • Horse (1965)
  • Kitchen (1965)
  • The Life of Juanita Castro (1965)
  • My Hustler (1965)
  • Poor Little Rich Girl (1965)
  • Restaurant (1965)
  • Space (1965)
  • Taylor Mead's Ass (1965)
  • Vinyl (1965)
  • Screen Test (1965)
  • Screen Test No. 2 (1965)
  • Ari and Mario (1966)
  • Hedy (1966)
  • Kiss the Boot (1966)
  • Milk (1966)
  • Salvador Dalí (1966)
  • Shower (1966)
  • Sunset (1966)
  • Superboy (1966)
  • The Closet (1966)
  • Chelsea Girls (1966)
  • The Beard (1966)
  • More Milk, Evette (1966)
  • Outer and Inner Space (1966)
  • The Velvet Underground and Nico (1966)
  • The Andy Warhol Story (1967)
  • Tiger Morse (1967)
  • **** (film)|**** (1967)
  • Imitation of Christ (1967)
  • The Nude Restaurant (1967)
  • Bike Boy (1967)
  • I, a Man (1967)
  • San Diego Surf (1968)
  • The Loves of Ondine (1968)
  • Blue Movie (1969)
  • Lonesome Cowboys (1969)
  • L'Amour (1972)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Andy Warhol témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. Adrian Wagner: About Face: Drag and Self in Andy Warhol's Portrait Prints
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Andy Warhol témában.