Ugrás a tartalomhoz

„Tihanyi Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
Lynu (vitalap | szerkesztései)
40. sor: 40. sor:
*[http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/t/tihanyi/muvek/2/ Képzőművészet Magyarországon]
*[http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/t/tihanyi/muvek/2/ Képzőművészet Magyarországon]
*[http://www.kieselbach.hu/cgi-bin/kieselbach.cgi?MENUID=HIREK&KATID=121 Kieselbach Galéria]
*[http://www.kieselbach.hu/cgi-bin/kieselbach.cgi?MENUID=HIREK&KATID=121 Kieselbach Galéria]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=765 Tihanyi Lajos festményei - TerminArtors.com]



{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2005 júliusából}}
{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2005 júliusából}}

A lap 2007. október 5., 21:13-kori változata

Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 29. – Párizs, 1938. június 11.) magyar festőművész, a Nyolcak Csoportjának tagja.

Pályája

Tanulmányait az Iparrajziskolában és különböző magániskolákban végezte, bizonyos értékelések szerint lényegében autodidakta volt. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) II. tárlatán állította ki először képeit (1908).

A magyar avantgarde egyik kiemelkedő alkotója. Egyik alapító tagja volt a Nyolcak csoportjának. Később csatlakozott a Ma (Kassák Lajos lapja) c. avantgarde folyóirat festőihöz. Stílusa Cézanne-ból indult ki, és kubista irányban haladt. Hatott rá a fauveizmus, és az expresszionizmus (Oscar Kokoschka) is.

Művészetében a tárgyiasság és az analítikus formabontás feszültségeit kutatta.

Az 1920-as évek végén Párizsban telepedett le és festészete nonfiguratív irányt vett.

Művei

  • Fürdőzők – 1907
  • Cigányasszony gyermekkel – 1908
  • Nagybányai utcarészlet – 1908
  • Tájkép – 1908
  • Klauzál tér – 1909
  • Tájkép híddal – 1909
  • Csendélet cserepes virággal – 1909
  • Önarckép – 1912
  • Bölöni György arcképe – 1912
  • Virgil Ciaclan portréja – 1914
  • Női arckép (Leopold Magda) – 1914
  • Fülep Lajos – 1915
  • Révész Béla arcképe – 1917
  • Kassák Lajos arcképe – 1918
  • Munkás család – 1921
  • Tristan Tzara arcképe – 1926
  • Beszélgetők – 1928

Forrás

  • Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1984

Szakirodalom

  • Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete – Budapest, 1967.
  • Dévényi Iván: Tihanyi – Budapest, 1968, Corvina Kkiadó.

Külső hivatkozások