„Tanuki” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
==Tanuki a népi közhiedelemben== |
==Tanuki a népi közhiedelemben== |
||
=== |
===Kinézet és szimbólumok=== |
||
[[Fájl:Shigaraki Tanuki.jpg|300px|bélyegkép|balra|Shigaraki Tanuki]] |
[[Fájl:Shigaraki Tanuki.jpg|300px|bélyegkép|balra|Shigaraki Tanuki]] |
||
A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal a visszatérő szimbólumokkal együtt ábrázolják. |
A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal a visszatérő szimbólumokkal együtt ábrázolják. |
||
37. sor: | 40. sor: | ||
Ez a szerencse hozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna pedig az erényt jelképezi. A másik kezében pedig vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami bizalom jelképe, és annak is hogy soha nem fizet. |
Ez a szerencse hozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna pedig az erényt jelképezi. A másik kezében pedig vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami bizalom jelképe, és annak is hogy soha nem fizet. |
||
A nagy bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig ha |
A nagy bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig ha határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. |
||
Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. |
Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. |
||
Ez az ábrázolásmód a [[Kamakura-kor|Kamakura-korban]] alakult ki. |
Ez az ábrázolásmód a [[Kamakura-kor|Kamakura-korban]] alakult ki. |
||
===Legendák=== |
|||
A Tanukikról és az egyéb [[Jókai]]-okról (妖怪, ''"youkai", Sintó hitvilágban létező démon, szellem vagy szörny'') szóló legendák és történetek főleg a Buddhizmus Japánban való elterjedése előtt jöttek létre, ugyanis a buddhizmus térhódítása után a szellemvilág már jóval kevesebb figyelmet kapott. |
|||
A tanukik mágikus erejű lények, akik főképp alakváltó képességeikről híresek, mellyel képesek átverni bárkit, egy kis mókáért vagy egy finom ingyen ebédért. |
|||
Bár a Tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromacsi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét mutatják be. |
|||
====Kacsi-Kacsi Jama[http://www.surlalunefairytales.com/books/japan/ozaki/farmerandbadger.html] (''かちかち山'')==== |
|||
Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike. |
|||
A történet szerint , egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének, akinek a szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le. |
|||
A Japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan "Tanuki-leves"-nek nevezett recept. |
|||
====Bunbuku Csagama [http://www.surlalunefairytales.com/books/japan/freemanmitford/accomplishedteakettle.html]==== |
|||
Ez a történet is a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be. |
|||
64. sor: | 85. sor: | ||
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10912 |
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10912 |
||
http://www.surlalunefairytales.com/books/japan/ozaki/farmerandbadger.html |
|||
A lap 2014. április 24., 13:08-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A Tanuki ( 狸)(Nyctereutes procyonoides viverrinus), a nyestkutya egy Kelet-Ázsiában őshonos alfaja. Gyakran hibásan, borznak vagy mosómedvének nézik őket a külső hasonlóságaik miatt, pedig ezek a fajták nem rokonai egymásnak.
A nyestkutyáknak ezen alfaja főleg Japánban őshonos, de Ázsia szerte több mérsékelt övi erdőség mentén és fás szteppéken is megtalálhatóak.
A tanukik a japán néphiedelemben ősidők óta jelen van, rengeteg mese és monda szól róluk. Legfőképpen alakváltó képességükről híresek, mellyel átverik az embereket. Gyakran megjelenített figura a Japán képzőművészetben. Gyakran jelennek meg boltok és éttermek bejáratai előtt is szerencsehozó figuraként.
Jellemzők
Kinézet
Róka termetű, emlős állat.
Fejszerkezete hasonlít a mosómedvéére, szeme körül fekete ”álarc” van, ami lehúzódik egészen a nyakáig. Pofája fehér, lábai feketék. Bundájának színe egyedenként változó, az okkersárgától egészen a feketéig terjedhet.
Táplálkozás
Éjszakai ragadozó állat, mely főleg gyümölcsökkel, bogyókkal, rovarokkal, halakkal és kisebb emlősökkel táplálkozik.
Előfordulás
Kelet-Ázsiában őshonos faj, melynek egyedei legnagyobb számban, Japánban, Kínában és Észak-Vietnámban találhatóak meg. Mára már Oroszország nyugatabbra eső területein es előfordulhatnak (link a prémről) Az európai kontinensen viszonylag alacsony példányszámban vannak jelen, ugyanis ezekre a területekre főleg betelepítéssel kerültek. „Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul.” [1]
Tanuki a népi közhiedelemben
Kinézet és szimbólumok
A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal a visszatérő szimbólumokkal együtt ábrázolják.
Fejükön általában nagy kerek bambuszkalap van, ami segít elkerülni a balszerencsét és a betegségeket. A Tanukik arcán mindig széles a mosoly.
Két nagy szemük segít jó döntéseket hozni. Egyik kezükben egy szakés kannát tartanak, amire a "hacsi” (八, hachi) kanji van festve.
Ez a szerencse hozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna pedig az erényt jelképezi. A másik kezében pedig vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami bizalom jelképe, és annak is hogy soha nem fizet.
A nagy bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig ha határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg.
Ez az ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki.
Legendák
A Tanukikról és az egyéb Jókai-okról (妖怪, "youkai", Sintó hitvilágban létező démon, szellem vagy szörny) szóló legendák és történetek főleg a Buddhizmus Japánban való elterjedése előtt jöttek létre, ugyanis a buddhizmus térhódítása után a szellemvilág már jóval kevesebb figyelmet kapott.
A tanukik mágikus erejű lények, akik főképp alakváltó képességeikről híresek, mellyel képesek átverni bárkit, egy kis mókáért vagy egy finom ingyen ebédért.
Bár a Tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromacsi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét mutatják be.
Kacsi-Kacsi Jama[2] (かちかち山)
Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike.
A történet szerint , egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének, akinek a szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le.
A Japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan "Tanuki-leves"-nek nevezett recept.
Bunbuku Csagama [3]
Ez a történet is a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be.
Források
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyestkutya
https://hu.wikipedia.org/wiki/Borz
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mos%C3%B3medve
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_(jap%C3%A1n_folkl%C3%B3r)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_m%C5%B1v%C3%A9szete
https://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_raccoon_dog
http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10912
http://www.surlalunefairytales.com/books/japan/ozaki/farmerandbadger.html