Üzérkedés
Az üzérkedés a Magyar Népköztársaság idején a korábbi jogban egy bűncselekmény illetve szabálysértés volt. A rendszerváltás folyamán a gazdaság átalakítása is merőben új szemléletű büntetőjogi szabályozást igényelt. Ennek során megszűnt az üzérkedés bűncselekménnyé illetve szabálysértéssé minősítése is.[1]
Az 1961. évi Büntető Törvénykönyvben[szerkesztés]
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §-a szabályozta az üzérkedés bűncselekményét.
Aki
- a) megfelelő jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytat vagy ipari vállalkozást tart fenn,
- b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést
- a) üzletszerűen,
- b) visszaesőként,
- c) bűnszövetségben,
- d) jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el,
- e) devizagazdálkodást sértő bűntettel (247. §) vagy vámbűntettel (249. §) összefüggően követték el,
- f) úgy leplezték, mintha az azzal járó gazdasági tevékenységet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv vagy szövetkezet szabályszerű működése körében fejtette volna ki.[3]
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedés a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, ha pedig ebben az esetben a bűncselekmény a (2) bekezdés szerint is minősül, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.[4]
A (2) és (3) bekezdés eseteiben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak visszaesővel szemben pedig kitiltásnak is helye van.[5]
Az 1978. évi IV. törvényben[szerkesztés]
Az 1978. évi IV. törvény a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közé sorolt üzérkedést a következőképpen határozta meg:
- 299. § (1) Aki
- a) jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn,
- b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az üzérkedést
- a) üzletszerűen,
- b) bűnszövetségben,
- c) jelentős mennyiségű vagy értékű árura,
- d) devizagazdálkodás megsértésével [309. § (1) bekezdés], csempészettel vagy vámorgazdasággal [312. § (1) bekezdés] összefüggésben,
- e) gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva
követik el.
- (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaságnak hátrányt okoz.
- 300. § Aki üzletszerűen pénzt kölcsönöz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Források[szerkesztés]
- 1961. évi V. törvény 236. §
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ 1961. évi V. törvény 236. § (1) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 236. § (2) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 236. § (3) bek.
- ↑ 1961. évi V. törvény 236. § (4) bek.