Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-08-20
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Ma
Ablak története Fa ablakok története
A primitív ablakok csak nyílások voltak, később állatbőrrel, rongydarabokkal vagy fával takarták el ezeket. Az ókori egyiptomiak csak szellőzési céllal készítettek magasan elhelyezett ablakokat. A krétai paloták ablakai már a kilátást segítették. A görög építészetre az volt a jellemző, hogy az ablakok a belső udvarra néztek.
Jelentős előrelépést az ablakok használatában is a rómaiak hozták, sok és nagy ablaknyílás kialakítása jellemezte a császárkori épületeket. Ugyancsak a rómaiak használtak először üveget az ablaknyílásokhoz, kb. időszámítás előtt 100-ból Alexandriában találtak ilyen régészeti emlékeket. Ezeknek ugyan még nagyon rossz volt az optikai tulajdonsága. Az ősi Kínában, Koreában és Japánban papír ablakokat használtak.
Természetesen jellemzően azonban fa táblákat, szarulemezeket alkalmaztak a nyílások eltakarására, míg a népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak nélküli.
Az ablaknyílásokon elhelyezett osztások illetve a rácsozott ablak nagyon korán, még az üveg használata előtt megjelent. A sűrű osztás, azaz a rács, védelmi funkciót látott el, a közte lévő felületeket pedig változatosan lehetett eltakarni. Szintén nagyon régi találmány a fa nyílászárók esetében a fa zsalu vagy egyszerűen csak fa táblák, deszkák alkalmazása, mert így a védelmet, majd a szellőztetést, világítást is könnyen meg lehetett oldani.
A középkortól kezdve a fa ablakok alakja, formája már egy-egy építészeti stílusjegy megtestesítője. A román stílusú építészetet a kisméretű, zömök, félköríves ablakok jellemezték. A gótika kifinomult, vázas építészeti technikája már nagyméretű, gazdagon díszíthető, csúcsíves ablaktípus megvalósítását tette lehetővé, nemcsak az egyházi, hanem a világi építészetben is. Ugyanígy fellelhető a reneszánsz, majd a barokk korra jellemző fa nyílászáró stílus is. A barokk ablakkeret gazdag díszítését aztán újra a sokkal egyszerűbb, funkcionalitásra törekvő klasszicista stílus követte.
Az egyszerűbb polgári otthonokban persze csak az 1500-as évektől vált gyakorivá az üveg használata, elsősorban sűrű fa rácsozatú ablaktáblákba helyezett kis üvegtáblákkal. Így már a fa nyílászárók minden fontos funkciója elérhető lett, védelem a betolakodók és a szélsőséges időjárás ellen, a fény bebocsátása az épületbe, a szellőztetés megoldása és természetesen díszítő funkció ellátása.
A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, vagy kifelé-befelé nyíló szárny is 500 évnél idősebb találmány a fa nyílászáróknál. Érdekes, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó fa ablakként az amerikai kontinensre is. Az európai kontinensen a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.
Műanyag ablakok története
Az ablak mint építőelem már régóta szolgálja lakóépületeink és egyéb közösségi épületeink kényelmét, komfortosságát. Az ablaknyílások funkciója régen sem volt más: fényt bocsátottak az épület belsejébe, míg az ajtók a bejárhatóságot biztosították.
Hőszigetelés
Az ablakszerkezetben lényegében két szerkezeti elem, az üveg és a tokszerkezet együttesen befolyásolja a kész ablak hőátbocsátási tényezőjét. Az üvegszerkezeteknél mára már a kétrétegű üvegezéssel is elérhető az Ug = 1,1 W/m2K érték, LOW-E bevonat és gáztöltet alkalmazásával. Többrétegű üvegszerkezetekkel ez az érték tovább javítható. Az üvegtávtartók mentén jelentkező lineáris hőhíd hővesztési tényezőjét a Pszi érték határozza meg. Az általánosan használt alumínium távtartók kiváltásával rozsdamentes acél vagy speciális műanyag távtartók alkalmazásával ez az érték is tovább javítható. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítására az alábbi főbb megoldási irányok mutatkoznak: - a légkamrák számának növelése, - beépítési mélység növelése, - az acélmerevítés kiváltása valamilyen hőhídmentes merevítéssel, - szigetelőhabok alkalmazása a légkamrákban, - a fentiek kombinációja.
A műanyagprofilokban a légkamrák száma befolyásolja az ablak keretszerkezetének hőátbocsátási tényezőjét (Uf-értékét). Ezért a fejlesztések nagy része a légkamrák számának növelésére irányult. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy egy adott beépítési mélységen belül a kamraszám csak egy bizonyos határig javítja lényegesen a hőszigetelést. A 3 kamra feletti profilrendszereknél az Uf-érték már csak igen kis mértékben tér el egymástól (a 4 kamrás rendszer például kb.1,5 W/m2K, az 5 kamrás kb.1,4 W/m2K, a 6 kamrás pedig kb.1,3 W/m2K Uf-értékkel bír). Viszont a belső kamrában elhelyezett merevítés méretének csökkentése proporcionálisan rontja az ablak stabilitását. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a túl sok légkamra nehezíti a profilok megmunkálását. Az olyan profil például, amelyben sok apró kamra van, csak nehezen, illetve egyáltalán nem hajlítható meg szépen, tehát ilyen profilból nem gyárthatók íves ablakok.
A beépítési mélység és a kamraszám együttes növelésével szintén javítható a hőszigetelés, de növekszik az alapanyag mennyisége és költsége, romlik a kezelhetőség és a megmunkálhatóság, valamint az alakos ablakok nyithatósága is beszűkül. Ugyanezek a szempontok a hőhídmentes merevítésekről és a habbal töltött rendszerekről is elmondhatók. Az egyes fejlesztéseknek tehát megvannak a határai, de a piacon léteznek olyan optimális megoldások, amelyek a korszerű teljesítményt piacképes feltételekkel érik el.
A műanyagablakok magyarországi elterjedése
A kazincbarcikai székhelyű Borsodi Vegyi Kombinát 1963-1978 között közel 200 000 tonna PVC por gyártó kapacitást épített ki. Az akkor állami cég vezetői a termék értékesítése mellett keresték a saját feldolgozás lehetőségét. Így különböző beruházási programok keretében a 70-es évek közepétől indították a redőny, a belső ajtóprofilok, különböző járműipari termékek, majd pedig 1978-tól - Kömmerling licenc alapján - az ablakprofil rendszerek gyártását.
Környezetvédelem
Külön fejezetet érdemel a műanyagablakok környezeti hatásainak kérdése. Három jellemző szempont határozza meg, hogy a műanyagablak mennyire környezetbarát. Az egyik a profilok gyártásánál felhasznált ólomadalék mennyisége, amelyet a gyártó cég döntően befolyásolhat. Ma már a legtöbb termék kalcium-cink adalékkal, tehát teljes mértékben ólommentesen készül. A másik szempont az ablakgyártó hatáskörébe tartozik, akinek biztosítani kell, hogy a gyártás folyamán képződő PVC hulladék ne a szemétre, hanem felhasználható másodnyersanyagként "recycling" körforgásba kerüljön vissza. A harmadik szempont a PVC ablakok életútjának végén jelentkezik, amikor biztosítani kell a PVC - ugyanígy a vas és az üveg - újrahasznosítását. Ebben az esetben az egész társadalom tudatos tájékoztatására és aktivitására is szükség van, hiszen nem minden esetben van jelen az új ablakok szállítója a régi ablakok kibontásánál. Németországban már léteznek olyan vállalatok, amelyek a kibontott PVC ablakok újrahasznosításával foglalkoznak. Nálunk még nem jellemző a régi műanyagablakok cseréje, de környezetünk védelmében nekünk is csatlakoznunk kell a zöld szemlélet
az üveg feltalálása[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- -Melyik évben és kik találták fel az üveget? Mikor került Magyarországra, és itthon mikortól használjuk?
Az üveget már az ókori egyiptomiak is használták (i. e. III. évezredben), ezért pontos dátum nem adható meg, a feltalálása valamikor a keramikus korszakban (késő mezolit-kora neolit) történt. Feltehetőleg véletlen folytán, a magas hőmérsékleten megolvadó szilikátok miatt. Az üveget a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt is ismerték, és ismerte a honfoglaló magyarság is, ezért erre sem lehet konkrét dátumot meghatározni. L András
Itt megtalálsz 2009. augusztus 20., 22:49 (CEST)
Mezőgazdaság,növénytermesztés.[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megkérdezni,hogy melyik az a növény amelyiknek a gyökere nő felfelé?Azt hiszem valami általános a konyhában is használt növényről lehet szó.
Még nem próbáltam sehol utána kérdezni ez az első hely. Remélem jó helyre jöttem és itt megkapom a választ kérdésemre! Köszönöm!
- válasz
- Az a Spárga (növény) lesz, aminek fiatal szár hajtásait árulják a boltban. de ugyanígy a bambuszrügy is megtévesztő lehet. – Rodrigó ⇔ 2009. augusztus 21., 07:35 (CEST)