Vonalhasonlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Vonalhasonlat Platón Állam című művében olvasható. A hasonlat a filozófus két-világ elméletét hivatott bemutatni. E teória azt mondja ki, hogy a változatlan ideák világa a múlékony ideák fölé rendelt. Az első világ a valóságosan létező világ, a testi világ mind etikailag, mind ontológiailag az ideák birodalmának alá van rendelve. A testi világ a létét csupán a létező világból való részesedéseként (méthexis) nyeri, azaz az anyagi dolgok úgy függnek az ideáktól, mint az árnyék egy anyagi testtől.

A vonalhasonlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „vonalhasonlat”

A vonalhasonlatban Platón a világot kétszer két területre osztotta fel:

  • A látható dolgok világa:
    • közvetetten észlelhető (ilyen az árnyék és a tükörkép);
    • közvetlenül észlelhető (tárgyak, élőlények);
  • Kizárólag a szellem számára hozzáférhető világ:
    • a tudományok területei (ilyen például a matematika, amely szemléltető anyagán túllépve szellemi ismeretekhez, általános tételekhez képes eljutni.
    • az ideák világa, amely a tiszta ész számára minden szemlélettől mentesen hozzáférhető.

A fentiek alapján, Platón négy szellemi képességet különböztet meg:

  1. ész /belátás → ideák
  2. értelem /következtető gondolkodás (dianoia) → matematikai igazságok, tárgyak
  3. hit/vélemény → élőlények és tárgyak, azaz az érzéklehető dolgok
  4. találgatás/sejtés → képek


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]