Vita:Téli berek
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Jávori István (vita), értékelés dátuma: 2013. december 27. | |||
| |||
A leírás a könyv rövid tartalma, amely kapcsolódik a Tüskevár szócikkhez. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Krepsz zoltan (vitalap | szerkesztései)
Szerintem meg olvasónapló. (Sokkal) rövidebb változatban, mint a cselekmény leírása, helye lehet a Tüskevár szócikkben. OsvátA Palackposta 2007. április 9., 08:16 (CEST)
Kicsit megpróbáltam pár perc alatt egyéb információkkal megmenteni - szóval: sablon levehető?Kata 2007. április 9., 09:00 (CEST)
Szóval: most megspórolta valaki a gyerekeknek az olvasónapló írást - mivel rábbukantam, hogy kötelező olvasmány. Kata 2007. április 9., 09:09 (CEST)
"Rendhagyó kötettel emlékezik meg a Móra Könyvkiadó Fekete István (1900–1970) születésének száznegyedik, halálának a mai napra eső harmincnegyedik évfordulójáról. A magyar irodalom egyik legolvasottabb s mindenképpen legnagyobb – 2002 decemberéig csak magyarul több mint nyolcmillió-hétszázezres – példányszámban kiadott írójának, a természetábrázolás, az állattörténetek, a romantikus történelmi regényírás hazai mesterének Amerikában élő, amerikai magyar íróként jegyzett fia, ifj. Fekete István a kiadó hosszú unszolására rendezte sajtó alá édesapjának féltve őrzött naplóját, kiegészítve szüleinek korai levelezésével, néhány korra jellemző olvasói levéllel, elismerő és elmarasztaló kritikákból kiemelt szemelvényekkel. A mű új nézőpontból tárja elénk a nem mindennapi, a göllei gyermekkor, a debreceni, magyaróvári akadémiai évek, a bakócai és ajkai gazdászesztendők után kibontakozó életmű keletkezéstörténetét. Közelebb kerül az olvasókhoz a török végvári korszakban játszódó mű, A koppányi aga testamentuma, a Tanácsköztársaság démonian kegyetlen arcát minden korábbi műnél hitelesebben ábrázoló Zsellérek, a felejthetetlen állatnovellák és regények, a bagoly (Hú), a puli (Bogáncs), a vidra (Lutra), a gólya (Kele) történetét költői erővel és tudományos természetismerettel megjelenítő író. A könyvből leplezetlen őszinteséggel tárul elénk, hogyan egyengette és nem egyszer nehezítette idősebb Fekete István önmagában sem könnyű életét zsarnoki, menedzsertípusú, házastársi önzéssel, kisajátítón féltő aggódással szerető, ideggyönge felesége. Még izgalmasabb és nyomasztóbb az ötvenes évekbeli üldöztetés, a kényszerű hallgatás leírása, majd az 1955-ben kötött fura, felemás kompromisszum, amelynek eredményeként Fekete István ifjúsági, illetve szórakoztató regényírónak álcázva-skatulyázva válhatott a XX. század egyik legnépszerűbb, magas irodalmi értéket is képviselő írójává, aki állat- és természetregényeiben, de még a Tüskevár és a Téli berek című hallatlanul népszerű „vakációs regényeiben” is kemény ítéletet mondott az ország értékeit elprédáló szocializmusról és a környezetromboló, erdőirtó, kút- és forrásmérgező modern, ipari civilizációról is. (Regényíró a periférián - Fekete István naplóját fia rendezte sajtó alá - 2004. június 23. (14. oldal) - Pósa Zoltán, Mn.hu)"
Nos, ki akarja még mindig törölni? 48 800 Google-találat. Kata 2007. április 9., 09:22 (CEST)
Szerintem nyugodtan levehetjük az azonnali törlési lapról, ha ez még nem történt volna meg (nem a fenti idézet, hanem a cikkben végzett kiegészítéseid miatt). ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. április 9., 09:29 (CEST)
Ez már a második alkalom, hogy fontos művet akarunk törölni, az elsőre még te is emlékszel... azt hiszem. Jajj, valaki a Háború és békéhez is írhatna egy ilyen olvasónaplót, mert már megvan az elemzése, de beírni a cselekményét!!! Mamma mia. Kata 2007. április 9., 09:34 (CEST)