Vita:Rakovszky család

A Rakovszky család szócikk tele van valótlansággal

Nagy Iván: Magyarország családai könyvében, a Rakovszky fejezetben olvashatjuk, hogy a Rakovszky család első ismert gyökei Márton udvari káplán és testvére László, akik a sajói üzközetben IV. Béla király kíséretében voltak. Hűségük jutalmául ezek IV. B é la királytól 1245-ben kapták Túróc vármegyében Rakov vagy Zanasán földjét (3. Regestrum de Turócz, Engelnél Monumenta Ungarica p. 84. Bél M.Notit. nova Hung. II. 339. Katona, Hist.critica pag. 1075. és a Rakovszky családi levéltár.) Tululajdonképpen a Jeszen családból valók voltak, és nemességüket III. László király már 1204-ben megerősítette. A nevezett Rakov földét azonban tőlük nemsokára Loránd, Urinnak testvére, (frater) hatalmaskodólag elfoglalta, azt 1283-ban IV. László király nekik újra visszaadta. ( Túróci Registrum: Zanasán) Lászlónak fia László 1286-ban azon földnek egy részét Latibor fiának Jakabnak eladta.

Ugyancsak Nagy Iván Magyarország családai könyvének Lehoczky fejezetében olvashatjuk, Lehotzky András Semmatopgraphiájára hívatkozva, hogy "Znió váránál tett őrködési szolgálataik folytán IV. Béla király által nemesttettek meg, és címerül az egy lábon álló darut nyerték, melyhez utóbb Lehotka, másképp Kisrákó helység nevére célzólag még egy rák adatott. Nevezett Kis-Rákón valamint Bisztricskán a család elei Beke, Csernyik és Lork már 1286-ban és 1324-ben birtokoltak.

Lehotzky Andrásnál, olvasható szöveg az 1563. évi, I. Ferdinánd királytól származó nemességmegerősítés és címerújítás oklevél szövege. Itt Látható, hogy Beke, Csernyik és Lork voltak a Lehoczky család törzselődei.

IV.Béla Csernyiknek szóló adománylevele 1244.november 22-én ( Decimo Calandos Decembri) kelt, fél évvel korábban, mint a Rakovszky elődök Léászló és Márton udvari káplán adománylevele, mely ZANASÁN földre szólt.

IV.Béla adománylevelének fényképe és szövegfordítása itt látható: http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/ Mint látható a Rakovszky szócikk valótlanságokat tartalmaz, -kombinál!

Csernyik, aki a mai Lehoczkyak őse az 1244. évi oklevél szövege szerint már fiatal kora óta szolgálta Béla királyt, mint "nunc" hírvivő,és kitartott mellette a nehéz napokban is.Hűsége jutalmául a király neki és minden utódának visszavonhatatlan adománnyal adja Terra Rakouch ( Rákóc földjét) mely az örökös nélkül maradt Meffrik birtoka volt korábban.

"Mostantól kezdve, mindenkinek tudomására hozzuk az olyannyira minden jelen élőnek, mint amennyire az utódoknak is, az ezen sorokban meghatározott akaratunkat, hogy Csernyik, aki ifjú éveitől fogva mindvégig hírhozóként híven és ragaszkodóan szolgált minket, és hogy ezáltal az ő hűségét megismervén szándékozunk mindezen napokért hűséges szolgánkat a jajunkban nyújtott hűségének és szolgálatának viszonzásául a szokott módon, bizonyos Meffriknek örökös nélkül maradt földjét neki ajándékozni, a Rákócnak/Rakouch/nevezett, Turóc tartományban található, gazdátlan földterületünket, hívünknek és az ő örököseinek szakadatlanul öröklődő birtokául. Akinek földbirtokba iktatását hívünk Thetus ispán személyesen megtette. Ezen földterület első határa kezdődik az északi rész felől ott, ahol a Blatnyica folyó a Turóc folyóba torkollik; innen tovább a földrész felemelkedik ugyanezen folyó mellől keletre egészen a Ribe folyóig; ugyanezen folyón át a földrész elvezet dél felé, és ott van a határ fordulópontja a szántóföldek alatt, egy bizonyos Vörös Fenyűfának nevezett helynél; innen elvezet a nyugat felőli részhez, ahol a határ egészen a Borfának nevezett pontig tart; onnan aztán elirányul egy Hradek nevű kicsike dombváracskához; és erről a helyről a már említett Turóc folyónál záródik, és ezen a módon állapítandó meg az eredeti határ."

Mint látható Terra Rakouch volt az a terület,mely a Blatnyica folyó és Túróc folyó összefolyásától indult, Blatnyica folyómentén elhaladt a Ribe vizéig, mely ma Rákóc patak, a patak mellett elvezet dél felé a Vörös Fenyőnek nevezett helyig, majd eljut nyugati irányba a Borfának nevezett helyig, és itt egy földvárnál éri el ismét a Túróc folyót. Nos ez a földvár a mai Valentfalvánál van, ( Itt volt hajdan Zsaluzsán, másképp Zanasán falu amihez tartozó birtok körülölelte Terra Rakouchot. Lásd a térképemet szintén itt:http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/

Tehát a kis földvártól északra és a Túróc és Blatnyica folyók összefolyásától délre volt Terra Rakouch birtok, Csernyik birtoka, mely a Lehoczkyak ősének birtoka volt Mind a két falu: Nagyrákó falu is és Kisrákó ( Lehotka település) is Terra Rakouch területen volt. itt a Rakovszkyaknak semmiféle birtokjoga nem volt régen. 1283-ban Loránd Urinnak bátyja ( Csernyiknek bátyja) amikor hatalmaskodólag elfoglalta a Zanasáni területet, akkor arra a régi birtokjogra hivatkozva foglalhatta el, mely ősi idő ótaa Villa Chernakout körülfolyó két Csernakou folyóág közül az északi Cserna vize és Mffrik birtoka között volt. ( Csernyik = Fekete = Uriel = Urin = Vorin) valamint Lork, Lauren comes ( Előbbi Lorand) és Beke, Kozma fiai voltak, aki Rechk comes testvére volt a Prónay levéltár (Rechk comes és rokonsága levéltár) szerint.

Rechk comes Blatnyicai várnagy birtoka volt itt Sosóc is, és 1230. évi adománnyal Wyfalu ( Újfalu = Katolyfalva= Terrae Rakouch mellett) Rechk comes neve is Rákot jelent, lásd Lehotzky Andrásv Semmatographia!)

Villa Chernakou azonos a későbbi Mosóc mezővárossal! Rechk comes és rokonsága a Csehországból származó Hank familiából származott! Mint a Rechk comes és rokonsága levéltárban olvasható a Muthnai családokhoz tartozó Vladár családba tartozó Krupech comessel anyai ági rokonságban voltak, Szintén Villa Chernakoun laktak eredetileg, akárcsak a szász lovagi eredetű bányász családokból származó Muthnai családnemzetség. is. A Rechk comes és rokonsága levéltár magyarul itt olvasható:http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/26/2526-oldal-rechk-comes-es-rokonsaga

A Túróci Registrumban:. " Super Rakouch: Item dominus Jacobus sacerdos et Laurentius, filii Pauli, exhibuerunt nobis privilegium efficax olmi /így/ domini Belae regis, super donatione ac legittima statucione terre Rakouch, vocate, per Ipsum dominum Belam regem Cernuk, pro suis servitiis date, anno gratiae Mmo CCmo quadrigissimo quarto, decimo Kalendos Decembris, regni autem sui anno decimo emanatum, metas dicte terre seu possesionis in se continentem /így/ ; asserent plura non habere."

 Magyarul:” Urak itt Jakab pap és Lőrinc, Pál fiai, akik régen létrejött kiváltsággal birtokolnak itt. "Cernuk" /értsd: Csernyik/kapta az adományt Béla királynak nyújtott hűséges szolgálataiért a hála évében, 1244. nov. 22-én, Béla király uralkodásának 10. évében. Óva int, hogy ezen föld vidékén senki más nem birtokolhat.”

Terra Rakouch = Rákóc föld = "Kisrákó" birtokon jön létre két település, és azoknak ez lett a neve: Nagyrákó és Kisrákó. (A Nagyrákó falu neve eredetileg Rákó volt, és mellette jött létre Kisrákó település.)

A Rakovszkyak törzselődei László és Márton, IV. Béla udvari káplánjának utódai nem Nagyrákó faluról írták magukat "De Rakow = De Nagy-Rakó, hanem "Nagyrákó birtokról", ami az előbb lerajzolt birtokhatárnál a Ribe vizétől keletre volt, körül ölelte Terra Rakouchot.

A Rakovszky ősök, akik visszakapták "Zanasánt", ekkortól már általában "Nagyrákó" birtoknak ( Rakow birtoknak) nevezték, és ebből adtak el (Porsch fia) "Latibor fia Jakabnak". Ez a birtoktest lett  a későbbi "Nagyrákói Féja család" birtoka. Beél Mátyás a Notitia Nova című könyvében ezt a birtokdarabot nevezi tévesen Kisrákónak! Nagy Iván is ugyanígy Beél Mátyásra és a Rakovszkyakra hagyatkozva ezt nevezi Kisrákónak, és tévesen  a pótkötetében úgy írja a Lehoczky címszó alatti kiegészítéséhez, hogy a Rakovszkyak kapták a hatalmas Zanasán területet, melynek egy darabját Bekének eladták, és a család amely azt megvette elnevezte Lehotkának, és felvette a Lehoczky nevet! Égbekiáltó téves állítások sokasága, mert a Rakovszkyak bemondására alapoztak a szerzők. Csak az adományleveleket  és az 1391. évi Túróci Registrumot kellett volna elolvasni, és akkor nem írtak volna, és nem állítottak volna ennyi valótlanságot és sületlenséget!

Az előbbi tévedésekből téves következtetések születtek aztán.

  Jan  Sykuránál is, Túróc helytörténete című könyvében is (Miestopicne Za Turca... Szlovák Tudományos Akadémia 1944.) szó van a pereskedésekről.  Nagy Ivánnál viszont kimondottan téves a közlés a Rakovszky fejezetben, mert Rakovszky közlések alapján Kisrákói ( Lehoczky ) családhoz tartozó családtagokat Rakovszky családtagoknak vesz. Az akkor még Kisrákóinak nevezett, mai Lehoczky családhoz tartozó családtagok egymással pereskedésénél is a Lehoczky ( De Rakouch) családhozb tartozó személyeket is Rakovszkynak mondja. ( Rakovszky István adta meg ezeket az adatokat Nagy Ivánnak, a Rakovszky levéltár adatai alapján, de ismeretek hiányában Rakovszky István egyes adatokat hibásan értelmezett, mert olyan személyeket is Rakovszkynak vett, akik nem a Rakovszky családhoz tartoztak.

Amikor De Rakouch Lőrinc, Pál fia ? Jakab, Márton és György fiai neveikben eltiltja Kisrákói Pétert, Pál fiát kisrákói birtokrésze eladásától. akkor valójába Testvérek vitájáról van szó, akik De Rakouch írattak Öők Lehoczkyak!)

A De Rakow, vagy de Rakov olvasat tartozik a Rakovszky családhoz,,és nem a mai Nagyrákó faluról, hanem a régi nevén Zanasán birtokról, új nevén Rakow birtokról ( Nagyrákó birtokról) nevezték magukat.

Túróci Registrumban Zanasán birtok:

"41. §.) Zanasánról /A

Hasonlóképen Lajos, Miklósnak fia bemutatott nekünk három kiváltságot.

Elsőként Béla, Magyarország egykor uralkodó királyának ajándékozásáról és parancsára a Zanasánnak nevezett,

( -Turóc -…..) folyó menti területnek uralkodó Béla király által megerősített adományozásáról Márton papnak,

hitbuzgó káplánjának és annak testvérének Lászlónak folytonos szolgálataikért, és törvényben elrendelve

határainak meghatározását. Kelt 1245. okt. 15. után

Másodikként továbbá Lászlónak, Magyarország egykor uralkodó királyának parancsát, melyben helyreállította

és visszaadatta Lászlónak tulajdonába a Zanasánnak nevezett földterületet, amelyet Lóránt,  Urin testvére, Lászlótól

és testvérétől Márton paptól mint első birtokadományosoktól elbitoroltak.

Kelt az ő uralkodásának 11. évében 1283-ban

Harmadikként valóban a székhelyi érdekeltek és a Turóczi Konvent előtti, szerződésbeni

megegyezésről az István szerzetes és Jakab meg Dénes, János fiai, együtt Lászlóval, Miklós fiával, Miklós és István,

elöbb nevezettnek fiai részéről és éppen így Domonkos és Péter, Újfalui Károly fiai közötti, a valóságos határok

szétválasztásának megállapodására a zsakuzsáni birtok és az újfalui birtok között, 20 Márka perkötelezvény ellenében

szerződésszegés esetén a felek közt, valóságos és igazságos. Kelt 1377. április 4.

Érvényes, többje nincs (- már mint birtoklevele)."

Az előbbi Zanasán birtokigazolás mutatja,hogy nem azonos Zanasán = Nagyrákó birtok Terra Rakouch birtokkal. Lásd a Csernyik adománylevelet és a Túróci Registrumban a Super Terra Rakouch birtokigazolást!

Megjegyzem még, hogy ami Nagy Ivánnál Rakovszky fejezetben, Rakovszky István közlése alapján így van írva: "1363-ban I. Lajos király Rákói Mátyásnak, Rákói Pál fiának / Rak et Palus  filii Mathiae de Rakow/ nemességét megerősíté."  -- nemcsak, hogy a fordítás helytelen, mert a szöveg fordítása helyesen:" Rák és Pál fiai Mátyás de Rakownak" hanem a valóságos adatot A Túróci Convent levéltára alapján Horváth Sándor a Túróci Regesták 82. oldalán magyarázza a Túróci Registrum bejegyzéseinek pontosabb értelmezéséhez:

1363. okt. 3. Nagy Lajos Király Mátyás fiait Rákot és Pált a nemesek közé sorozza, és nagyatyjának, Latibor fia Jakab által László fia Lászlótól 9 márkáért vásárolt Zanasán birtokában fekvő területet a feltételes szolgálat alól felszabadítja!"

Értsd ez alatt a "feltételes szolgálat" alatt, hogy voltak a megyében olyan birtokok, melyekhez az adományozáskor katonai szolgálat kötelezettségét is feltételül szabták. Itt is Porch fia Latibor fia Jakab nem volt teljes jogú nemes, hanem a zólyomi várjobbágyság katonai kötelzettsége alá tartozott. Ekkor sorolja át az utódokat a király az igazi nemesek sorába!! /Tehát Porch fia Latibor fia Jakab utódairól esik itt szó, akik ősének a Rakovszky ősök 1283-ban eladták az Zanasáni birtok egy darabját, annak a birtoknak a darabját, melyet Lork  (Urin testvére Lorand) korábban erővel elfoglalt, de azt a király parancsára visszaadott a Rakovszky ősöknek.(A Rakovszky levéltárban lévő iratok alapján, helytelenül a Rakovszky család tagjának hiszi Rakovszky István a fenti Rákot és Pált, Mátyás fiait! Valójában valószínűleg a Nagyrákói Féja család őseiről van itt szó! )

Nagy Iván: " Magyarország családai" című könyv Rakovszky fejezetében írt tévedésre ez itt  a helyreigazítás!

Ebben az időben ők a Rakovszky család tagjai:

1356-ban ( Sabbatho prox. ante fest. b. Jakobi ap.) Rakovszky Miklósnak (Nicolai De Rakov) fiai Pál és Demeter maguk és testvéreik Jakab, János és Lőrinc neveikben is egy részről, és András Nagy-Rakói ( De Rakov) István fia maga és Pál, valamint István, Miklós fia nevében is más részről birtokcserérőli szerződésüket  a szent-Benedeki Convent előtt bevallják! Ők a Rakovszkyak! ( A megye déli részén lévő Jeszenő, Budis és Kelemenfalva birtokok a Bars vármegyei Garam-Szent Benedeki Convent körjegyzőségéhez tartoztak.

Megjegyzés: a fenti szövegben, a Garamszentbenedeki Convent előtt történt birtokcserérőli  iratban szereplő Rakovszky nevek alapján így lehet vázolni a családfájukat 1356-ban:

Nikolaus De Rakov fiai : -Pál és Domokos és testvérii Jakab, János és Lőrinc

másik részről: Rákói István ( István de Rakov) fiai: András és Pál

valamint: Miklós fia István

Ez alapján 1399-ben Rakouch-i  Pál fia Lőrinc véletlenül se lehetne azonos az itt 1356-ban élt Lőrinccel, akinek az apja Miklós.

És  Rákói István fia Pál időben is aligha lehetne az apja az 1399-ben Kisrákói Pétert kisrákói birtokrésze eladásától eltiltó Pál fia Lőrincnek, akinek ekkor már 3 fia van: György, Márton és jakab, akik közül Jakab és Márton De Rakouch  1414-ben "Királyi emberek", tehát  1399-ben már legalább 10 év körüliek. Bár erőlködve lehetséges lenne ez a számítás. De akkor pedig mindegyik  1356-ban  szerződést kötő Rakovszkynak szerepelnie kellett volna ebben a birtokeladási eltiltásban,  ami abszurdum!

További ostobaságokat is tartalmaz a Rakovszky szócikk!

A "kihalt" Prónay család birtokait hogy örökölték volna Kelemenfalvát, Budist és Jeszenőt, ?!

A Prónay család nem halt ki! Az előbbi birtokok a Rakovszky előd ősi család ősi birtoka volt. Ezért kötöttek kölcsönös öröklési szerződést a Garamszentbenedeki Convent előtt.

Az. hogy a mai Rakovszky család, a fiúsított Rakowi Annától származik nőágon, és férfi ágon a kisjeszeni Jeszenszky családból származik, ettől kezdve a többi igaz!

Nagyrákó falu északi része leánynegyed örökléssel 1413-ban élt Kisrákói Erzse Beniczky I. Jánoshoz férjhez menvén a Beniczkyieké lett, és Pribóc falu területéhez került. A Nagyrákó falutól délre lévő rész Lehotka település északi udvarházához tartozó Lehoczky birtok volt, a Lehotka település déii udvarháza, mely leányági örökléssel a XIX. század végén a Lehoczkyaktól a Velics családé lett, Ma is a Velicsek birtoka, tehenészetük van ott. A Rakovszkyaknak csak egy kis háromszögnyi kb. 150 hold területe volt Nagyrákón, az igaz, hogy itt udvarháza volt és itt van a temetőben a családi sírboltjuk

1326. a Túróci Convent előtt  Csernyik fia Ábrahám, Isow fiai Benedek és Pongrácz, Bodor fia Lukács, a Blatnyica folyó és a Rakouch patak közt fekvő rétjük felét 5 ezüst márkáért Madách fiainak, Benedeknek és Pálnak, Mike fiainak Jánosnak és Dresknek, Tóbiás fiának Zabrachánnak, Fülöp fiainak Péternek és Tomposnak, végül Wachot fia  Miklósnak eladják!

TEHÁT EZ AZ A HÁROMSZÖG-BIRTOK AZ AMI Későbbi időben a RAKOVSZKYAKÉ  volt Nagyrákón.

A területről készült turista térképeken be vannak jelölve szaggatott vonallal a régi birtokhatárok, mert ezek a falvak a környéken mins "kuriális települések" -és a kúria birtokok határai alkotják ma is a közigazgatási határokat!

közzétette ezt: Lehoczky József Lehoczky József Miklós ^vita 2024. január 8., 22:52 (CET)

Még megjegyzés: A szócikk fényképeinél amit" Rakovszky kúriának" mond a szócikk az "Beniczky kastély" volt, rajta a Beniczky címerrel. Pribóchoz tartozik az út azon oldala ahol a kastély van. ( Mivel Kuriális település a falu. A "Rakovszky kúria" vele szemben,az utca túlsó olodalán volt.

Forma

Mivel jelenleg kronológiailag a szócikk zavaros, tele van visszautalásokkal és ismétlésekkel, ezért jó lenne tematikailag bontani a története részt, hogy miről is van szó az egyes részeknél. Csak az értelmezhetőség kedvéért. Taz ^vita 2024. január 15., 09:46 (CET)