Vita:Párizsi uniós egyezmény

Nem elég felülírni

A százéves jogászi szakmai helyesírás feltüntetésének akkor is helye van egy lexikoncikkben, ha a mai helyesírás történetesen ettől eltér. Sokszor kértem már, hogy ilyen esetekben a szócikk címét az MTA helyesírása szerint tüntessük fel, míg a cikk szövegében tüntessük fel a korábbi, szakmailag rögzült helyesírást is. Bizonyítható ugyanis, hogy ez utóbbi helyesírással az olvasó gyakran találkozik, és az egyszerű felülírás azt a hamis képzetet kelti, mintha a szakmai írásmód "hibás" lenne.--Linkoman ^vita 2022. július 12., 11:23 (CEST)

A Párizsi Uniós Egyezmény rögzült és jogszabályban szereplő írásmód

@Adam78: @Bináris: -- A Párizsi Uniós Egyezmény nevét az iparjogvédelemben következetesen Nagy Kezdőbetűkkel írják. Így írja az SZTNH, így írják a jogszabályok, amelyekkel Magyarország csatlakozott. stb. stb. Ez a rögzült írásmód.

A Google találatai közül egyedül a Wikipédiában van kisbetűsre átjavítva. Pedig a Wikipédia interdiszciplináris lexikon, ahol az MTA szabályainak merev, gondolkodás nélküli alkalmazása mellett a rögzült szakmai írásmód feltüntetésének is helye van.--Linkoman ^vita 2022. július 13., 16:52 (CEST)

@Linkoman: A lábjegyzet ugyanakkor már az első szavaknál elárulja, hogy ez nem a tényleges címe az egyezménynek, hanem Az ipari tulajdon oltalmára az 1883. évi március hó 20-án létesült, Brüsszelben az 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban az 1911. évi június hó 2-án, Hágában az 1925. évi november hó 6-án, Londonban az 1934. évi június hó 2-án, Lisszabonban az 1958. évi október hó 31-én és Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezmény. Ez az, ami nagy kezdőbetűt igényel, bár csak a legelső szavában. (Még ebben a leghivatalosabb címalakban sem nagybetűsítették minden egyes szót.) A szócikk címében szereplő alak után jelenleg rögtön fel van tüntetve a csupa nagy kezdőbetűs alak a „hagyományos írásmóddal:” szavak után, szintén félkövér kiemeléssel.

A Magyar helyesírási szótárban egyébként az egyezmény alatt a kiotói egyezmény forma szerepel, ami idevágó lehet. A nagybetűs alak ahhoz mérten is furcsa lenne a címben, ha annyi más, vallásilag és/vagy kulturálisan jelentős dolog nevét kisbetűvel írjuk, de a Párizsi Uniós Egyezményt végig naggyal (holott nem is valódi cím). Erről az a vicc jut eszembe, amikor Móricka a szakfelügyelő jelenlétében tartott próbaórán a ’baj’ és a ’tragédia’ különbségét igyekszik megvilágítani: „Tegnap azt tanultuk, hogy nem lenne baj, ha meghalna az igazgató bácsi, de az igen, ha eltörne Éviké kiskutyájának a lába!” Ádám ✉ 2022. július 13., 17:35 (CEST)

@Adam78: -- Sajnálom, hogy nem vetted komolyan, mit írtam, és viccelődni próbálsz. Márpedig az iparjogvédelem területén ez az egyetlen világméretű Unió, számos máig élő mellékegyezménnyel, ami rangjában nem azonos holmi "piripócsi jegyzőkönyvvel" vagy "pardubicei megállapodással". (Ami pedig a PUE rövidítés írásmódját illeti, egyszerűen nem fér a fejembe, hogy kinek és miért nem jó, ahogyan évtizedek óta egy szakma írja?)

Röviden: 'Ha egy későbbi MTA helyesírási szabály megváltoztat korábbi hivatalos jogi dokumentumokban szereplő írásmódot, akkor a szócikk címe a megváltoztatott írásmódú alak, azonban a cikk fejrészében világosan fel kell tüntetni az ettől eltérő, korábbi időponttól használt szakmai írásmódot is.

Más szavakkal: egy lexikonban a szócikk a tárgyának történetét is tartalmazza. Előfordul, hogy egy kifejezés írásmódja az idők során megváltozik. Az a helyes, ha a megváltoztatott írásmódot követjük, de nem keltjük azt a benyomást, hogy a változtatás előtti írásmód bármely korábbi dokumentumban hibás. (Igen visszatetszőnek tartom, ha együttműködés helyett bárki az MTA-t a helyesíráson túli szabályozó hatalomnak tartja. Nem. Az MTA nem írhatja felül a múltat - gondolom, nem is akarja...)--Linkoman ^vita 2022. július 14., 14:50 (CEST)

@Adam78: -- Ezt követtem ennek a szócikknek a fejrészében is. ----Linkoman ^vita 2022. július 15., 19:26 (CEST)