Vita:Nemi szelekció

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt JSoos 1 évvel ezelőtt a(z) Források témában

Problémák a cikkel[szerkesztés]

A cikk tele van nem eléggé alátámasztott és komikus, nem szakszerű párhuzamokkal az emberi szelekció résznél. Ezeket sokkal gondosabban kellene szerkeszteni és jobban forrásolni. Néhány példa:

  1. lovagi torna mint a nemi szelekció esete - a lovagi tornának semmi, de semmi köze nincs a szexhez. A győztes lovag a legritkább esetben szexelt az úrhölggyel, akinek a zsebkendőjét a lándzsahegyére tűzte. Teljesen történelmietlen a példa.
  2. a zsír lerakódása a női csípőre és emiatt terhesnek nézésük a férfiak által teljesen öngól, és éppen a cikkben foglalt elmélet ellenkezőjét bizonyítja. Ha a férfiak az ilyen nőkhöz nem közeledtzek volna, akkor ez a vonal ki kellett volna hogy haljon, és így ma a nők másmilyenek lennének.
  3. nem vagyok benne biztos, hogy az ideális női alkat levezethető a genetikai evolúcióból. a női szépségideál sokat változott az évezredek folyamán, gyanítható, hogy esetleg kulturális meghatározottsága is van. a cikk tárgyalása egyoldalúnak tűnik.
  4. a doppingnak mi köze a szépítkezéshez? mit bizonyít vagy cáfol a példa?
  5. a domináns férfi -> több kúrás elmélet szintén tetszetős, de kulturális szempontból nézve, egyáltalán nem olyan nyilvánvaló. A történelem során a nők többnyire alárendelt helyzetben voltak és egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy válasszanak. A matriarchális társadalmakat vizsgálva (egyes feltételezések szerint a korai emberi társadalmak ilyenek voltak) pedig végképp nincs értelme ennek az elméletnek. Egyszóval ismét egyoldalúan evolucionista a cikk megközelítése. Kicsit utána kellene kapargatni, nincsenek-e alternatív (mondjuk szociálpszichológiai jellegű) nézőpontok. Meglepődnék, ha nem lennének.
  6. a képes újságok szexológiai rovataira való hivatkozás megint inkább komikus, semmint tudományos. képes újságba elmegy, de ez egy lexikon és ráadásul egy tudományos(nak szánt) cikk.
  7. a diplomákkal való páváskodás említése pedig übernevetséges, legalábbis ebben a formában. (a diploma nyilván a megélhetéshez kell - és persze az érdeklődést, intellektuális kíváncsiságot sem lehet elhanyagolni - és nem a párválasztáshoz. én már tízévesen is akartam diplomát, de nőt [még] nem, azt sem tudtam, mi az). Γουββος Θιλοβούββος 2010. augusztus 23., 22:38 (CEST)Válasz

Az utóbbi néhány évben nem volt időm wikipédiázni, ezért csak most válaszolok a fenti észrevételekre:

  1. „(…) a konkurenciaharcok során sikeres sikeres hím több nősténnyel párzik (…).” (Bereczkei, 154-155. oldal.) A lovagi tornának – és más, férfiak közötti (intraszexuális) vetélkedésnek – az a lényege, hogy (általánosságban) a győztes iránt vonzalom ébredhet sok nőben. Hogy ebből lett-e szex vagy sem, az már más kérdés: ennek (a szexnek) első lépése mindenesetre magának a vonzalomnak a kialakulása (amiben szerepe van annak, hogy a győztesek szervezetében megnövekszik a tesztoszteron mennyisége; Bereczki, 100. old.). Ha pedig kialakult a kölcsönös vonzalom (és a pároknak volt rá lehetőségük), akkor akár szexelhettek is egymással. Példákért a mai világban sem kell messzire menni: gondoljunk az ünnepelt férfi sportolók „kalandjaira”!
  2. Én nem érzek az ellentmondást: a vonzónak talált női testalak úgy alakult ki, hogy a régi időkben a férfiak azokhoz a nőkhöz „közeledtek” (ilyen-olyan okokból), akiknek nagyobb, domború melleik és megfelelő derék csípő arányuk volt, mivel ezek (is) jelezték a férfiak felé, hogy az ilyenekkel rendelkező nők nagy valószínűséggel fogamzóképesek. Az általánosan szépnek talált nőknél a zsírdepók a mellekben illetve a fenéken, combokon alakulnak ki: a hasra hízás általánosan tekintve nem vonzó női jelleg. Ha a willendorfi vénuszhoz hasonló szobrokat nézzük, akkor (bár csak sejtések vannak a készítésük inspirációiról) azokról tudni kell, hogy az utolsó európai eljegesedés alatt készültek, amikor fontosabbak lehettek az egyéb zsírdepók is (bár az akkori időkben kövér emberek nem lehettek). Azokban a társadalmakban, ahol nem a túlélés volt a legfontosabb, ott nem látunk olyan jellegű szobrokat.
  3. „Miközben az evolúciós pszichológia elismeri a kultúra szerepét a szexuális vonzerő változásainak létrehozásában, azt állítja, hogy ezek az evolúció során keletkező „fő témák” variánsai. Eszerint a szépségre vonatkozó preferenciák és standardok univerzális adaptációk” (Bereczkei, 203. old.)
  4. A doppingról annak kapcsán írtam, hogy hatására visszafejlődnek a férfiak által vonzónak talált külső nőies vonások.
  5. „Szoros pozitív korreláció mutatkozott ellenben a 40 év alatti férfiak státusa és ’potenciális megtermékenyítéseik’ száma között.” (Bereczkei, 139. old.) A vadászó-gyűjtögető társadalmakban (mint amilyenekben az emberi faj kialakult és történetének túlnyomó részében élt) a nők bizonyosan választhattak (és már akkor is számított a férfi státusa) – az más kérdés, hogy az élelemtermelés (vagyon) megjelenését követően nem hagyták őket választani. „A nők többnyire olyan férfit választanak, akinek anyagi háttere, státusa, presztízse magasabb az övékénél.” (Bereczkei, 186. old.) „Az eddigi vizsgálatokból az derül ki, hogy a házasságok nagy része evolúciós stratégiák mentén szerveződik.” (Bereczkei, 187. old.) „Azok a magyar házasságok, ahol a nők fiatalabbak a férjüknél és/vagy ahol a férfiak feleségüknél magasabb iskolázottsággal rendelkeznek, stabilabbak (…).” (Bereczkei, 188. old.) Például Antiókhiai Mária (élt: 1145-1182) büszke volt rá, hogy I. Mánuél bizánci császár (ur.: 1143-1180) felesége lehetett, holott a császár 27 évvel idősebb volt nála.
  6. Lehet, hogy a megfogalmazás nem túl tudományos, de a probléma létezik, a neve: kis pénisz szindróma. „Kevan R. Wylie és Ian Eardley angol urulógusok úgy tapasztalták, hogy a férfiak nagy része komolyan aggódik péniszmérete miatt, (…). (…) (…) a férfiak 45 százaléka mégis szeretne a jelenleginél nagyobb mérettel büszkélkedni. Nem véletlenül lett virágzó üzletág a különböző ’méretnagyobbító csodaszerek’ árusítása.” (http://www.webbeteg.hu/cikkek/urologia/1080/a-kis-penisz-szindroma)
  7. „David Buss (1989) 37 kultúrára kiterjedő vizsgálatai azt mutatták, hogy a nők mindenhol fontosabbnak tartották a ’magas státus’, ’jó keresőképesség’, ’jó anyagi kilátások’ tulajdonságokat továbbá az ’ambíció’ és ’iparkodás’ képességeit, mint a férfiak. Ezek a kulcsok megbízhatóan jelzik a férfi reproduktív értékét (kiemelés Bereczkei által): azon képességét, hogy részt tud venni az utódok ellátásában és nevelésében. Más vizsgálatok ugyancsak azt mutatják szerte a világon, hogy a férfiak erőforrás-fenntartó képessége, tehát jövedelme, foglalkozása, presztízse fontos – ha abszolút értelemben nem is mindig a legfontosabb – tulajdonság a nők preferencialistáján, különösen a hosszú távú kapcsolataikban. (…) Érdekes, hogy ez még a szexuális fantáziák világában is így van: a nőknek megszokott partnerükön kívül elsősorban híres és befolyásos férfiakkal kapcsolatban vannak erotikus fantáziáik, (…).” (Bereczkei, 185-188. old.) A diploma (legalábbis a legutóbbi időkig – hogy miért, azt most hagyjuk!) azt jelzi, hogy tulajdonosa a fenti képességek (legalábbis részleges) birtokában van.

Tessék elolvasni Bereczkei Tamás Evolúciós pszichológia c. könyvét (Osiris Kiadó, Bp. 2003.)! --Tiberio vita 2012. július 1., 13:53 (CEST)Válasz

Források[szerkesztés]

Bár a szócikk 2006-ban elnyerte a kiemelt státust, azóta talán már egy kicsit magasabb lett a követelmény. A legtöbb lényeges állításhoz, szakaszhoz nincsen megadva hivatkozásként oldalmegjelelöléssel forrás, csak a felhasznált művek ömlesztve vannak a végén. (A cikk méretéhez képest a 60 konkrét hivatkozás elég kevés.) JSoos vita 2022. április 27., 10:31 (CEST)Válasz