Vita:Landerer Lajos
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Állítólag Landerer azt mondta: "Hát én ezt nem nyomtathatom ki, nincs rajta a cenzor pecsétje, de ha lefoglalnák..." A márciusi ifjak meg: "Lefoglaljuk!"
Meg állítólag pont vitetett be aznapra papírt, hogy legyen mire kinyomtatni...
Az Indexen voltak ilyen jópofa történetek 1848-ból. Drkazmer 
No mesélj... 2008. november 2., 20:27 (CET)
Ismert besúgó volt a reformkor idején Landerer Lajos, a pesti nyomdász. A nyomdászok nagy része rendkívül fontos bizalmi posztot töltött be, nem véletlenül bízta meg többségüket titkosszolgálati munkával Bécs. Landerer adta ki ugyanis korábban Kossuth Pesti Naplóját, ám kiderült, hogy a magyar politikus rendszeresen túljárt a besúgók eszén, így aztán Bécs nyomására, pontosabban Landerer provokációjára kénytelen volt Kossuth megválni az újságtól.
Landerer pályájára 1848. március 15. tette fel a pontot: éppen az ő nyomdájában nyomtatták ki ugyanis a többek között a sajtószabadságot is követelő híres 12 pontot. Később ebben a nyomdában nyomták a híres Kossuth-bankót is, így Landerernek bujdosnia kellett a szabadságharc után. Üzletét társa, Heckenast Gusztáv folytatta, s utóbb ebből a cégből alakult a híres könyvkiadó, a Franklin Társulat is.– Dencey 2008. november 2., 20:37 (CET)
- De most mindkettő besúgó volt? Mert a Heckenast szócikkben az áll, hogy Heckenast volt a besúgó.
- Egyébként itt az Index cikke. De ezt a papírbekészítőst már a középiskolai történelemtanáromtól is hallottam.
- A forradalmi ifjak végül megérkeznek a Pilvaxba, és feltüzelik a népet a 12 ponttal és a Nemzeti dallal. Az Egyetem térre, majd az ötezer fősre duzzadt tömeggel Landerer nyomdájához vonulnak, hogy kinyomtassák a forradalom két fontos dokumentumát.
- Landerer ellenállt egy ideig, de valójában már előző este jelentette neki a titkosrendőrség, hogy másnap a pesti fiatalok jönnek nyomtatni. Egy nappal korábban mondta a gépmesterének, Krisztián Gluccsnak: "Gluccs úr kérem, holnap jönni fognak a fiatalurak. Ha kevesen vannak, akkor a nyomda személyzet elbír velük, akkor ki kell pofozni őket. Ha sokan vannak, isten neki, meg köll csinálni amit kérnek. Csak okosan Gluccs, csak okosan. Mindenesetre áztasson be sok papírt".
- Drkazmer
No mesélj... 2008. november 2., 23:51 (CET)
Megjegyzések a cikkhez[szerkesztés]
Az alábbi, szerkesztő:Jocipovicstól származó bejegyzéseket ide tettem a cikkből, mivel nincs hozzájuk forrás rendelve. Forrásolás után visszarakható. (vastagított rész)
- Landerer igazi hazafi volt, nagyapja a Martinovics-perben súlyos fogságot szenvedett, a börtönben halt meg. Sokáig tévesen állították, hogy Landerer jó kapcsolatot tartott a bécsi udvari körökkel és az osztrák titkosrendőrséggel is. Ennek épp az ellenkezője igaz.
- 1844-ben a bécsi udvar nyomására Landerer kénytelen volt kiprovokálni Kossuthnak a főszerkesztői posztról történő lemondatását.
- Utóbb tisztázódott, hogy a bécsi titkosrendőrséggel nem Landerer, hanem üzlettársa, Heckenast tartott fenn jó kapcsolatot. Heckenast ügyes taktikával Landerert igyekezett besúgói színekben feltüntetni, s vevőkörét is félrevezetni. Később Kossuth is rájött, hogy tévedett: Landerer nem vétkes. Baráti-, bizalmi viszony is kialakult kettejük között, ennek köszönhető, hogy Kossuth rábízta a Kossuth bankók előállításának kényes, bizalmas munkáját. --Ogodej
vitalap 2011. március 8., 21:08 (CET)
