Vita:Lámed-váv cádikim

Ez a szócikk részben vagy egészben a DeepL Translator fordítóprogram segítségével készült, a magyart anyanyelvi szinten beszélő szerkesztő felügyelete mellett.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Nehéz lexikonosítani egy ilyen szép legendát... Data Destroyer 2006. április 25., 22:02 (CEST)

Forrásolás

 maradjon, Karmela forrásolta. Tucatnyi más nyelvű Wikipédia nem kifogásolta.  megjegyzés: jobb lenne bővebben megírni. OsvátA ^vita 2021. szeptember 27., 11:48 (CEST)

Úgy rémlik, hogy a Löv rabbinak tulajdonított szöveg a Schwarz-Bart könyvből ered. Ha valaki ellenőrzésül meg tudná nézni, ezt is forrásolhatnánk. – Garamond ^vita 2021. szeptember 27., 19:52 (CEST)

Schwarz-Bart valóban említi ezt az ezer évig tartó melengetést, de forrásul nem Löw rabbi, hanem "egy chaszidista elbeszélés" szerepel nála. Malatinszky ^vita 2021. szeptember 27., 20:18 (CEST)

Időközben rájöttem (hiába, a zsenialitás), hogy magam is meg tudom nézni, mert a link a könyv tartalmára mutat. Akkor viszont Löv rabbira nincs forrás, Schwarz-Bartra van forrás, nem? – Garamond ^vita 2021. szeptember 28., 18:32 (CEST)

Igen, ezt át lehetne javítani. Malatinszky ^vita 2021. szeptember 28., 18:35 (CEST)

Nyelvi kérdés(ek)

Azt gondoltam, hogy nem viszem a nyelvi vitakör elé, mert más szócikkben nem valószínű az előfordulása.

Lámed-váv cádikim az harminchat igaz ember, ez rendben van. 72 cádikim viszont szerintem 72 cádik, mert a magyarban nem tesszük többes számba. (Különben a lamed-vovnik is nyilván egyes szám, orosz emlékeim szerint.) Engem kicsit az is zavar, hogy azt mondja a szócikk, az egyik történet szerint az igazak felerészt Erec Jiszraélben élnek, szerintem nyugodtan mondhatjuk magyarosan, hogy Izraelben, senki nem fogja összetéveszteni a világi államot az absztrakt, az Írás értelmében tekintett Honnal.

(Egyébként tényleg gyönyörű a történet.) – Garamond ^vita 2021. szeptember 28., 18:52 (CEST)

A 72 cádikimet átírtam egyszerűen 72 igaz emberre. A lamed-vovnik valóban egyes szám; a jiddis többes száma lamed-vovnikes lenne, asszem, de szerencsére ezt nem kell tudnunk. Ami az Erec Jiszraél kontra Izrael dolgot illeti, ha nagyon zavar, javítsd át. Nekem az Izrael szó (az ország jelentésében) anakronisztikusnak tűnik 1947 előtti kontextusokban. Ráadásul van ez a politikailag töltött része is a dolognak, hogy Júdea és Szamária (azaz Cisz-Jordánia) része-e Izraelnek (Erec Jiszraélnek nyilván része). De lehet hogy túlaggódom ezt a kérdést. Csináld úgy, ahogy jónak látod. -- Malatinszky ^vita 2021. szeptember 28., 19:17 (CEST)

Nem fogok belenyúlni. A kabbala környékén mindig elvesztem a fonalat. De az észrevételeidet jónak érzem. Viszont nagyon nem tudnám megmondani, hogy akkor hol is él 36 igaz! Minden változat csikorog valahol: Júdea és (a régi) Izrael, mármint a királyság; Palesztina; a Szentföld; Sion; az ígéret vagy az ősök földje stb. Hangulatilag talán a folklórhoz lehetne igazodnunk. Olyasmire gondoltam, hogy mondjuk Szent Föld. De alighanem én is túlkomplikálom. – Garamond ^vita 2021. szeptember 29., 00:02 (CEST)

Valaki régesrégen rejtett vitalapi bejegyzése:

„A haszidizmus tanításában és a folklórban később elfogadott 36-os szám azonban minden más változatot felülmúlt. G. Sholem a zsidóknál a világ létét biztosító 36 igaz ember eszméjének megjelenését a hellenisztikus asztrológia hatásával magyarázza, amely szerint a 36 égi "úr" mindegyike az év tíz napját irányítja.

A lamed-vav cáddikim legendái kiemelkedő helyet foglaltak el a kelet-európai zsidóság folklórjában. A tetteikről szóló népszerű történetek a rejtett igaz embert (jiddisül: lamed-vovnik) olyan személyként ábrázolják, akinek megjelenése és életmódja nem különbözött a zsidó közemberétől: kézműves, vízhordó, favágó stb. volt. Nagysága nem a műveltségében rejlik, hanem a jótetteiben, a nincstelenek megsegítésében. A környező emberek nem gyanakodnak az ő szentségére, áldásait titokban végzi, és csak a zsidókra leselkedő veszély pillanatában tárja fel a benne rejtőző erőket, majd titokzatos módon eltűnik. A lamed-vav cáddikim egyikének halálával a rejtett igaz ember szerepe egy másik méltó személyre száll át. Néha az emberek felismerték a lamed-vav tzaddikok valamelyikét valós személyként, mint például a gosztyni Jehiel Meir (Lifshitz) haszid tzaddikot (1816-88).

A lamed-vav tzaddikim cselekményét használja fel I. L. Peretz "Tsiyurim u-reshimot" ("Vázlatok és jegyzetek", Odessza, 1910) című gyűjteményének egyik története, az "Im lo le-ma'la mi-ze" ("Ha még nem magasabb..."; oroszra fordította Sz. I. L. Peretz elbeszélése a "Mesék és mesék" című gyűjteményben, Moszkva, 1941), Nelli Zaks "Eli" című színdarabjában, A. Schwartz-Bart "Az utolsó igazak" című regényében (franciául; orosz fordítás: Jer., "Biblioteka Alia", 1978).”

(OsvátA ^vita)

 megjegyzés Ez itt a (forrásként megnevezett) Elektronnaja jevrejszkaja enciklopegyija vonatkozó cikkének gépi fordítása, amit átmenetileg, kommentbe zárva a cikk szövegébe másoltam, hogy könnyebb legyen a cikk szövegét megfogalmaznom. Nem látom különösebb értelmét itt feltüntetni, de hát a virtuális papír olcsó. --Malatinszky ^vita 2021. szeptember 29., 16:48 (CEST)

- OsvátA ^vita 2021. szeptember 29., 16:50 (CEST)

Gépi fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a DeepL Translator fordítóprogram segítségével készült, a magyart anyanyelvi szinten beszélő szerkesztő felügyelete mellett.