Vita:Irodalom

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (születő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Ramirez (vita), értékelés dátuma: 2008. április 14.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Pszichológiai témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2016. szeptember 29.

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az angol nyelven különbséget tesznek a szépirodalom (fiction) és a tényirodalom (non-fiction) között. A magyarul az utóbbi a dokumentáció (vagy nem szórakoztatásra készült írásos anyagok) lehetne. Ez esetben az irodalmi műfajok fölött van a szépirodalom kategória, míg a dokumentáció alatt a levéltári anyagok (olyan műfajok, pl. mint az oklevelek, jegyzőkönyvek, törvények, jogi szövegek (pl. szabadalmak, szabványok), periratok, stb.) Ezek mérete és jeelntősége, valamint a hálón való hozzáférhetősége folytán szintén lenne indokolt szerepe a wikipédiában. firk 2004. augusztus 7., 15:41 (CEST)

Jó az észrevétel. Egy kérdés: mire gondolsz pontosan azzal, hogy "indokolt lenne a szerepe"? Milyen szócikkekre gondolsz? --grin ✎ 2004. augusztus 7., 23:37 (CEST)

SZVSZ leírta firk a kulcsszót: levéltári anyagok. Jelzem, ezek egyike sem része az irodalomnak (levéltári anyagok alapján persze lehet könyvet írni, ami akár irodalom is lehet, de az összefüggés kb. mint a búza és a csokitorta között) ratonyi 2004. augusztus 8., 00:11 (CEST)

Én úgy értettem hogy úgy értette, hogy ezt az angolok a "literature" alá teszik, de mi ne tegyük, mert nekünk erre a levéltár a kategóriánk... --grin ✎ 2004. augusztus 8., 01:56 (CEST)

--- Pontosítanom kell: a non-fiction, mint irodalom alá az esszék, tanulmányok, kritikák, sajtó és hasonló műfajok tartoznak. A levéltári anyagok valóban másról szól. Kérdés, hogy az irodalom elnevezés, mint tetszőleges célú/rendeltetésű írásművek összessége létezik-e. Nekem úgy tűnik, hogy van ilyen kiterjesztése, pl. megadott irodalom lehet tudományos és másfajta cikkek, publikácoók, elolvasandó művek közös főneve. 81.182.94.10 2004. augusztus 8., 09:05 (CEST)

Az irodalom szó legszűkebb értelmében minden írott szöveg irodalom. De itt nem erről van szó. Ha irodalomról beszélünk, szinte automatikusan a szépirodalomra gondolunk. Műfaji megítélés szempontjából ez helytelen, ezért aztán kategorizálunk, és fiktív vagy tényekre alapuló irodalomról beszélünk. A fentemlített (firk) dokumentációs--vagyis tényekre alapozott--irodalmat fajta szerint külön szócikkekben lehet (és kell is) tárgyalni. Különben az esszé--hacsak nem tudományos témájú--nem egészen "non-fiction," vagyis tényekre alapozott munka. Legtöbbször egyéni véleményt és hangulatot tükröz, felhasználja a szépírás eszközeit, tehát mint ilyen, inkább közelebb áll a szépirodalmi mint a dokumentációs műfajhoz . Marta Palos 2006. december 12., 01:26 (CET)

Gondolom egyértelműsítéssel az "irodalom" mutatna a másik cikkre, melynek neve.... nem tudom, mi lenne. Publicisztika? --grin ✎ 2004. augusztus 8., 22:40 (CEST)

Próbálok tiszta vizet önteni a pohárba, hogy ne legyen semmilyen keveredés (nem feltételezem, hogy bárki bármit összekevert, csak megelőzöm, hogy később nehogy előforduljon). A helyes megközelítés az, hogy van az irodalom tágabb értelemben, ami magában foglalja a tudományos és szakirodalmat, de még az újságírást is, s van a szűkebb értelmezés, amibe már csak a három nagy műnem, a dráma, líra és az epika alá sorolható alkotások tartoznak. Van továbbá, de az irodalomtól távol mindaz, amit firk felsorolt: az oklevelek, periratok, törvények stb. Ezeknek nincs keresnivalójuk az irodalom szócikkben, mindegyiket le lehet írni a maga címszavánál. Gábor 2004. augusztus 8., 23:17 (CEST)

Ratonyinak igaza van. Valamikor a középkor kezdetén minden irományt amijük csak volt besöpörtek az irodalom címszó alá, de azóta sok víz folyt le a Dunán. Más: az epikai műfajnál az egyik "elbeszélő költemény"-t töröltem. Kétszer említették ugyanazon a helyen. Marta Palos 2006. december 11., 06:11 (CET)

René Wellek-A. Warren: Az irodalom elmélete (1972); 2006. ISBN 963 389 192 2

Megoldvavaklárma. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2016. október 2., 14:00 (CEST)

Aki olvasta már René Wellek-A. Warren könyvét Az irodalom elmélete Szili József fordításában, sok hasonlót lát az „Irodalom” szócikkben vele. Igaz, a cikk 2003.10.08-án indult, ám a fordítás 1972-ben jelent meg, sőt újra nyomása is 2002-ben. Szili József 1994 óta a Miskolci Egyetem tanára. Kutatási területe a modern angol és amerikai irodalom, irodalomelmélet. Szócikke több irodalomelméleti művét közli. Bárki bábáskodott az „Irodalom” szócikken, nem ártana, ha ezt a „szövegrokonságot” megnyugtatóan tisztázná. A Magyar Wikipédia érdeke is ezt kívánja. Partmoso ^vita 2016. szeptember 30., 17:24 (CEST)

@Partmoso: Légy szíves konkrétan jelöld meg, hogy pontosan milyen szövegegyezőség van Szili József munkája és a szócikk között. Sajnos egyrészről nem feltétlenül van mindenkinek a polcán a könyv, másrészt pedig ez egy 374 oldalas könyv és ha valaki most kézbe is tudja fogni, nem biztos, hogy tudja, hogy merre keresgéljen. Légy szíves konkrétumokkal megjelölni, hogy a szócikk melyik részei, mondatai a könyv melyik részével egyeznek meg. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2016. október 1., 11:38 (CEST)

„Az irodalom elmélete” című könyv szövegegyezéséről az „Irodalom” szócikkel:

Valószínű, hogy meghatározó szövegegyezés nincs, de a szemlélete René Wellek-Austin Warren könyvéből fakad. Túllépett a marxi beállítottságon, és ez ennek a könyvnek az érdeme. Én erre próbáltam felhívni a figyelmet.Partmoso ^vita 2016. október 1., 14:08 (CEST)

Forrás megjelölés „Ez a cikk nem jelöli meg forrásait, de...”

Sok „nélkülözhetetlen” besorolású cikk, természetesen, lendületből lelkesült, kapott írott formát. Később a „lelkesült” cikkek jó részét törölte a „szigor”. Ami 2004-ben bocsánatos, 2016-ban törlésbe kerül. Az irodalom elmélete könyv magyar fordítása, szerintem, annyira beivódott az irodalmi szemléletbe, hogy nem is tudta tán az „Irodalom” cikk írója, milyen feltevésből indul ki. Viszont amikor ezt az alapművet próbáltam ismertetni - Hogy képzeli, hogy egy könyv értelmezésével ismertesse a művet magát? Ez szabálytalan! - A fürdővízzel a gyereket is törölték, szerintem. Partmoso ^vita 2016. október 2., 13:42 (CEST)