Vita:Augsburgi csata (955)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Német témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)

Új szakasz nyitása füllel kellett volna[szerkesztés]

1. A kalandozások - bár természetesen zsákmányt is szereztek - nem zsákmányszerző céllal indultak, hiszen egy-egy uralkodó kérésére (Arnulf, Brengár etc) szálltak hadba, olykor azok mellett akik ellen előzőleg. Felfedezhető egyfajta céltudatosság is, afféle divide et impera. 2. Az Augsburgi csatavesztés csak német szemszögből nagyon jelentős. Ottó megszilárdítja hatalmát. A veszteség a magyar haderőre nézve nem végzetes (~8000 a ~70000-ből) bár kétségkívül sok veterán veszett oda. Nem emlegetett tény, hogy a keresztény németek, a magukat megadó kb 5000 embert felkoncolták, csak "hírmondót" hagytak. Jelentősége abban áll, hogy Bulcsú majd fél évszázados törekvése a német egység lehetetlenné tételére végül is kudarcot vall. Ténykedése 75 év haladékot ad viszont a német támadás ellen.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dixtroy (vitalap | szerkesztései) 2011. július 25., 15:49

Magyarország hadtörténete I. (Főszerkesztő: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó 1985. Hadtörténeti Intézet ISBN 963 326 337 9)25. oldalán a következő olvasható: "Kétségtelen, hogy Ottó utasítására a folyók átkelőhelyeinél fegyveres csoportok támadták meg az üldözés során egyre jobban felbomló magyar csapatokat. A bajor várakból is újabb és újabb csapatok rontottak a menekülőkre, akik közül kevesen jutottak el Magyarországra."

Perkó István 2023. március 5.