Vita:Alsónémedi
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Magyarország vármegyéi és városai írása[szerkesztés]
Alsónémedi. Alsónémedi, magyar nagyközség az alsódabasi járásban, 720 házzal és 4395 lakossal, kik közül 1917 római katholikus, 2155 református, 41 ágostai evangélikus, 51 izraelita, 12 görög katholikus és 13 baptista. A XV. század elején Prodavizi Ördög Miklós birtoka, a ki 1425-ben Zsigmond királynak adta cserébe más birtokokért. Zsigmond 1430-ban a Rozgonyiaknak zálogosította el. A Rozgonyiak 1438-ban királyi adományt nyertek e helységre Albert királytól. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírásban, a váczi püspök birtokaként, az elpusztult helységek között szerepel; 1695-ben azonban már ismét lakott hely volt. Valószínűleg 1693-ban települt, mert a község legrégibb pecsétje ezt az évszámot viseli. A római katholikus plebánia irattárában levő feljegyzés szerint, a mostani községet első ízben 1606-ban Szőri István, Kis Jakab, Józan Mihály és Garai Márton református vallású juhászok telepítették, a kik Ráczkevéből valók voltak és juhaiknak legelőt keresvén, itt telepedtek le; de mikor a keresztény sereg Budát ostromolta, megriadva, innen Esztergom és Tata vidékére vonultak. Buda visszavétele után azonban ezeknek az utódai visszajöttek Némedibe és velük jött három katholikus pásztor is, a kik az itteni katholikus lakosság törzsét alkották. 1720-ban a katholikusok már annyira elszaporodtak, hogy a reformátusok lelkészét elűzvén, templomukat elfoglalták. Hogy e fejegyzésből mennyi felel meg a valóságnak, nem állapítható meg. Annyi kétségtelen, hogy a reformátusoknak 1631-ben itt anyaegyházuk és templomuk volt, melyet 1730-ban tőlük elvettek és csak II. József császár türelmi rendelete után, 1783-ban, építettek újra templomot; a római katholikus templom pedig 1732 és 1744 között épült. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a váczi püspök volt a helység földesura és az maradt 1848-ig. jelenleg gróf Berchtold Miklósnak, gróf Károlyi Lászlónak, gróf Degenfeld Józsefnek, Jálics Gézának és a váczi püspökségnek van itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik Gyálpuszta, mely jelenleg gróf Károlyi Lászlóé, Felsőpakony, mely gróf Degenfeld Józsefé Szőlösgyál (Gyálpuszta tartozéka), mely Jálics Gézáé, Felsőráda, végül Alsónémedi püspökmajor, a váczi püspöki uradalom tartozéka. 1885-ben a község 34nagyobb része leégett. A lakosok katholikus legényegyletet, községi hitelszövetkezetet és ref. Kálvin-egyesületet tartanak fenn.