Vita:Íj

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (születő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. november 23.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Sport témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Sport témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Sajnáljuk hogy csak az íj címszó alat találsz egy kis szöveget más íjakról lehet hogy majd valamikor kitérünk rájuk.

A botíj kicsit megtévesztő elnevezés a hosszúíj helyett (Botíj = stickbow). A botíj nem egyenlő az angol hosszúíjjal. Alapvetően a botíj egy fa ágából készül, metszete tartalmazza az ág közepét is (az évgyűrűk teljesen kerekek). A hosszúíj a fa törzséből készül és általában az évgyűrűkből csak egy majdnem egyenes ívet tartalmaz. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.212.29.179 (vitalap | szerkesztései) 2007. június 11., 11:22

Az íj "húrját" magyarul "ideg"-nek nevezik. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Fancsali (vitalap | szerkesztései) 2007. augusztus 26., 13:00

Endresz Z.:

A reflexíj nem azonos az összetett íjjal!

Az íjak korrekt csoportosítása megtalálható "dr. Szőllősy Gábor: Mennyivel voltak jobbak... " című nagyszerű írásában (www.szip.hu/downloads/egyeb/dr_Szollosy_Keletkut_95-37-51.pdf)

A különböző helyeken olvasható osztályozások szinte mind ugyanabba a hibába esnek, mégpedig hogy keverik az íjak szerkezeti felépítése szerinti csoportosítást a geometriai(alak) szerinti csoportosítással. Röviden:

Anyaguk szerint: egyszerű és összetett íjak

Formájuk szerint: botíjak és reflex(deflex/reflex, stb..) íjak.

Ennek a négy fő csoportnak tetszőleges kombinációi léteznek (egyszerű botíjak, egyszerű reflexíjak, összetett botíjak, összetett reflexíjak)

Bővebben a fent linkelt írásában (talán egyszer kidolgozom(adoptálom)ide, hacsak más meg nem csinálja)! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.160.37.55 (vitalap | szerkesztései) 2008. február 28., 08:44

Altmeister:

Az összetett keleti íjakat két fő csoportba sorolhatjuk a Néprajzi múzeumban található példányok alapján.

1 Mongol

A markolat résztől jobbra és balra eső rész kereszt metszete lapos és hajlékony.

2 Kabar

Ez a típus sokkal változatosabb. A markolat résztől jobbra és balra eső (továbbiakban középső) rész a mongol íjnál kevésbé hajlik, vagy egyáltalán nem. A szarv résznél csukló mozgást végez, ezért a megfeszítés első kb. 30 centiméteren sokkal nagyobb nyomatékot feltételez mint teljes feszítéskor. Az általam látott íjak egy része talán soha nem volt ragasztva. Ín helyett használtak a középső rész rugalmas feszítőanyagául melyet a hegedűvonóhoz hasonló ékes megoldással a markolatnál és a szarvnál rögzítettek - a hegedűvonóhoz hasonlóan - ínnal, bélből sodort húrral vagy acélbilinccsel és ékkel. Az ínt vagy lószőrt bélhúrral végig körbetekerve rögzítették a középső részhez, vagy csak helyenként megkötötték, vagy itt is fémbilincset alkalmaztak

Hasonló szerkezetű íjakat gyűjtöttek még Egyiptomból, Marokkóból és általában kijelenthető, hogy ennek a típusnak a változatai megtalálhatóak Észak Afrika és Ázsia muszlim területein.

Mindkét csoportra jellemző:

A díszesebb darabok cél felé eső része is lehet szaruval borítva. Borítóanyag lehet még: pergamen, hólyag, bársony(!) - utóbbi nem jellemző. A XX. sz. első felében jakutoktól és mongoloktól gyűjtött íjak mind zsíros anyaggal különböző mértékig kezeltek. A szarvrész lehet csont, szaru, keményfa (pl.: som, buxus esetleg olcsóbb platán), vagy ezek ragasztott kombinációja.

Folytatom még más ázsiai és afrikai íjak és íjszerú eszközök leírásával, melyek nem tartoznak a hadtudományok tárgykörébe. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.223.253.163 (vitalap | szerkesztései) 2010. március 9., 14:02

Íme:

Észak afrikai vadászok madarak lelövésére használtak egy eszközt amely a nyílpuskához hasonló. A nyíl rész teljesen merev, csont, vagy díszes geometriájú szaru és csont kombináció borítja. A két vége mindig hegyes, mert erre akasztják a mindig frissen szerzett, húrnak használt, összecsavart hólyagot. Az elsütőszerkezet fő része egy a tusa furatába illesztett pecek. A tus alsó felére általában legalább a kétharmadáig szarulemezt illesztettek ami csak az íj résznél van rögzítve amely megszorítva a pecek segítségével a húrt kimozdítja a tus kereszt irányú vájatából így reppenti ki a tüskét (nyílvesszőt nem leltároztunk hozzá). A tuson nincs vájat a vessző számára, vagy olyan csekély a mélyedés ami a kopástól is keletkezhetett. Folyt. köv. : Kína, keletázsia.Altmeister ^vita 2010. március 13., 11:30 (CET)

Őőőő és ezt most így hogy? Írd át :) tetradumaláda 2010. március 13., 12:14 (CET)

A forrásmegjelöléseket se hagyd ki! --Gyantusz ^vita 2010. március 13., 18:23 (CET)

Számszeríj

Nem magyar eredetű szó, hanem a szláv szamoszerij (önműködő) szóból ered, később erre rakódott több magyar eredetlegenda (egy a cikkben).

Én így tudom, azonban nem voltam ott, tehát nem tekintem ezt sem hitelesnek

Radice ^vita 2012. október 17., 10:33 (CEST)

Reflex íj

A reflex íjat a magyar ókori emberek használták.Jól jött nekik a honfoglalás során mivel a besenyős megtámadhatták őket és ők is harcoltak mással ez az íj amikor szokatlan körbekerítéses támadással vagy hátrafelé nyilazással támadtak. Kondor Márk 85.67.41.178 (vita) 2013. január 8., 14:34 (CET)