I. Mithridatész pártus király
| VI. Arsak | |
 | |
| I. Mithridatész pénzérméje | |
| Pártus király | |
| Uralkodási ideje | |
| Kr. e. 171 – Kr. e. 138 | |
| Elődje | V. Arsak |
| Utódja | VII. Arsak |
| Uralkodóház | Arsacid dynasty of Parthia |
| Született | i. e. 195 |
| Elhunyt | i. e. 132 (62-63 évesen) |
| Édesapja | Priapatiosz |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | Rinnu |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Arsak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
VI. Arsak, más néven I. Mithridatész (Kr. e. 195 k.[1] – Kr. e. 138) pártus király Kr. e. 171-től[2] Kr. e. 138-ig.[2]
Élete
Testvérbátyját, II. Phraatészt követte a trónon.[2] Kr. e. 160 előtt elszakította Médiát Timarkhosz Szeleukida királytól,[2] majd keleten két újabb tartományt (Tapuria és Traxiana) hódított el Eukratidésztől, Baktria királyától,[2] végül elfoglalta Elümaiszt[2] (az ősi Elámot[2]), és behatolt Babilóniába[2] (Kr. e. 142[2] vagy Kr. e. 141[2]). II. Démétriosz szeleukida uralkodó Kr. e. 140-ben visszafoglalta Babilónt,[2] de később vereséget szenvedett,[2] és Mithridatész fogságába került,[2] aki rangjához méltó körülmények között őriztette.[2] Mithridatészt a korabeli források szelíd uralkodóként ábrázolják,[2] és Philhellén ("görögbarát") díszítő jelzője azt mutatja, hogy igyekezett megnyerni magának görög alattvalóit.[2]
Krónika
Marcus Iunius Iustinus így ír Mithridatészről (Világkrónika, XLI:VI):
„[...] a parthusok és médek között háború tört ki. Mindkét nép (baktriaiak és pártusok) váltakozó hadiszerencsével harcolt, de végül a győzelem a parthusoké lett. Mithridates így erőben meggyarapodva Media fölé Vagasist teszi meg kormányzónak, maga pedig Hyrcaniába távozott. Miután innen visszatért, háborút viselt az elymaeusok királyával, majd legyőzése után ezt a népet is hozzácsatolta országához, és a parthusok hatalmát a Caucasus hegyétől az Euphrates folyóig terjesztette ki, számos népet a fennhatósága alá hajtva. Így lepte meg őt a betegség, és dicsőséges öregkorban, dédapjánál, Arsacesnél nem kisebb uralkodóként halt meg.[3]”
Jegyzetek
- ↑ http://fabpedigree.com/s048/f354524.htm
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 486. oldal
- ↑ Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig: Fülöp királynak és utódainak története. Szerk. Adamik Lajos, ford. Horváth János. Békéscsaba: Helikon Kiadó. 1992. ISBN 963 208 056 4 , 296. oldal
| Előző uralkodó: V. Arsak |
|
Következő uralkodó: VII. Arsak |
