Ugrás a tartalomhoz

I. Mithridatész pártus király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2018. június 4., 08:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (I. e. 195-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
VI. Arsak
I. Mithridatész pénzérméje
I. Mithridatész pénzérméje

Pártus király
Uralkodási ideje
Kr. e. 171 Kr. e. 138
ElődjeV. Arsak
UtódjaVII. Arsak
UralkodóházArsacid dynasty of Parthia
Születetti. e. 195
Elhunyti. e. 132 (62-63 évesen)
ÉdesapjaPriapatiosz
Testvére(i)
HázastársaRinnu
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Arsak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VI. Arsak, más néven I. Mithridatész (Kr. e. 195 k.[1]Kr. e. 138) pártus király Kr. e. 171-től[2] Kr. e. 138-ig.[2]

Élete

Testvérbátyját, II. Phraatészt követte a trónon.[2] Kr. e. 160 előtt elszakította Médiát Timarkhosz Szeleukida királytól,[2] majd keleten két újabb tartományt (Tapuria és Traxiana) hódított el Eukratidésztől, Baktria királyától,[2] végül elfoglalta Elümaiszt[2] (az ősi Elámot[2]), és behatolt Babilóniába[2] (Kr. e. 142[2] vagy Kr. e. 141[2]). II. Démétriosz szeleukida uralkodó Kr. e. 140-ben visszafoglalta Babilónt,[2] de később vereséget szenvedett,[2] és Mithridatész fogságába került,[2] aki rangjához méltó körülmények között őriztette.[2] Mithridatészt a korabeli források szelíd uralkodóként ábrázolják,[2] és Philhellén ("görögbarát") díszítő jelzője azt mutatja, hogy igyekezett megnyerni magának görög alattvalóit.[2]

Krónika

Marcus Iunius Iustinus így ír Mithridatészről (Világkrónika, XLI:VI):

[...] a parthusok és médek között háború tört ki. Mindkét nép (baktriaiak és pártusok) váltakozó hadiszerencsével harcolt, de végül a győzelem a parthusoké lett. Mithridates így erőben meggyarapodva Media fölé Vagasist teszi meg kormányzónak, maga pedig Hyrcaniába távozott. Miután innen visszatért, háborút viselt az elymaeusok királyával, majd legyőzése után ezt a népet is hozzácsatolta országához, és a parthusok hatalmát a Caucasus hegyétől az Euphrates folyóig terjesztette ki, számos népet a fennhatósága alá hajtva. Így lepte meg őt a betegség, és dicsőséges öregkorban, dédapjánál, Arsacesnél nem kisebb uralkodóként halt meg.[3]

Jegyzetek

  1. http://fabpedigree.com/s048/f354524.htm
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 486. oldal
  3. Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig: Fülöp királynak és utódainak története. Szerk. Adamik Lajos, ford. Horváth János. Békéscsaba: Helikon Kiadó. 1992. ISBN 963 208 056 4  , 296. oldal


Előző uralkodó:
V. Arsak
Pártus király
Kr. e. 171Kr. e. 138
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
VII. Arsak