Utazási iroda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A turisztikai rendszer alkotó elemeit egy oldalról a kereslet (turistaküldő terület) más oldalról a kinálat (turistafogadó terület) alkotja. A rendszer úgy működik, hogy a turistát a termékkel kapcsolja össze. A turisztikai iparban a közvetítő szektor a nagy-, és a kiskereskedekelemből áll.

  • a nagybani elosztók : az utazásszervezők (angolul: tour operator),
  • a kicsiben értékesítők: az utazási irodák (angolul: travel agency)

Tour operator[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utazásokat szervező nagykereskedelmi vállalat. A közlekedést, és a fogadóterület szolgáltatásait egybeszervezi egy túra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez meg és kinál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem

  • a közlekedési-,
  • szálloda-,
  • vendéglátó-,
  • és más vállatok az úgynevezett szolgáltatók nyújtják.

Az utazásszervező nagy általánosságban nem értékesít közvetlenül a fogyasztóknak, hanem az utazási irodákon mint ügynökségeken keresztül, vagy légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint alacsonyabb árat ér el. Mennyiségi árengedményt (ún. „rabat”-ot) kap a szolgáltatóktól kivéve a légitársaságokat. Ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak jutalékot fizessen.

Napjainkban az internet térhódításával és a technológiai megoldások által számos utazásszervező teszi közvetlenül is elérhetővé utazási programcsomagjait a fogyasztók számára. A webes rendszerek rákapcsolhatók a touroperátorok helyfoglalási rendszerére illetve a globális disztribúciós rendszerekre (GDS), így az internetes felületen a termékek értékesítése egyszerűvé válik.

Az utazásszervezés fő tevékenységei:

  • piackutatás,
  • szállítási szerződések megkötése,
  • promociós és elosztási tevékenységek,
  • programozás, foglalások és a könyvelés,
  • operáció (lebonyolítás)

Az első négy tevékenységfázis a marketing szakasza a turista megérkezésével kezdődik és a turista távozásával, a számlák kiegyenlítésével végződik. A turista az utazást előre fizeti, az utazásszervező a szolgáltatók tevékenységét – előleg, vagy biztosíték nyújtása mellett –, utólag. Ugyanakkor kockázatot vállal, hiszen saját számlára dolgozik. Ez a döntő különbség az utazási irodai tevékenységgel szemben.

Travel Agency[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire nem saját egyéni és társas utazásokat szervező vállalkozás, hanem csak a nagy szervezők és nagyban vásárlók kész túráit, programjait értékesíti. Az értékesítési, forgalmazási specializálódás várhatóan a jövőben is megmaradó rendszer lesz. A hazai gyakorlatban keverednek a fogalmak, illetve a vonatkozó jogszabály (6/1990.(IV.5.) KeM: az üzletek működéséről)a nemzetközi gyakorlattól eltérő tartalommal ruházza fel azokat.

Utazási irodai tevékenységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • belföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése;
  • külföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése;
  • fizetővendéglátás üzletszerű szervezése, értékesítése, közvetítése;
  • szálláshely értékesítés és közvetítés;
  • menetjegy értékesítés különböző közlekedési ágakra,
  • idegenvezetői és tolmácsszolgálat;
  • programszervezés és értékesítés;
  • rendezvényszervezés és értékesítés;
  • jegyértékesítés,
  • valutavétel és eladás,
  • vízumbeszerzés,
  • gépkocsi kölcsönzés,
  • személyszállítás,
  • ajándék és értékcikk árusítás.

Utazási irodát a fent megjelölt üzletágakra együttesen és résztevékenységekre egyaránt lehet létrehozni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Idegenforgalmi lexikon (Budapest,1992. kézirat)
  • Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete (Budapest, 1992.) ISBN 963-02-9250-5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]