Turry Peregrin
| Turry Peregrin | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
| Született | 1887. december 20.[1][2] Budapest[1][2] |
| Elhunyt | 1950. április 10. (62 évesen)[1][2][3] Budapest[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | 1. felesége: Hirschberger Erzsébet Noémi (h. 1922. július 25. –), )[4] , 2. felesége:Takács Karolina 1950.április 10. |
| Gyermekei | egy gyermek: Fia: Tury Peregrin orvos |
| Szülei | Strakoty Anna Katalin Tury Ágoston István |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1903–1911) |
| Sírhelye | Badacsonytomaj |
| Zenei pályafutása | |
| Aktív évek | 1909–1948 |
| Híres dal | Cserkészinduló (Fiúk fel a fejjel...) |
| Hangszer | oboa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turry Peregrin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Turry Peregrin, Tury Peregrin/Peregrín (Budapest, 1887. december 20. – Budapest, 1950. április 10.)[5] zenekari oboista, zeneszerző, középiskolai énektanár, karnagy, a Zeneakadémia tanára.
A magyar cserkészet hivatalos indulójának zeneszerzője (1913).
Életútja[szerkesztés]
1903-ban vették fel a Zeneakadémia oboa szakára, a IV. tanévtől (1906–07) mellékszakként zeneszerzést is tanult. Tanulmányait 1911-ben, oklevél nélkül fejezte be.[6] Már 1909-től hegedült [!] az Országos Szimfóniai Zenekarban, majd a megnyíló Népopera, ill. Városi Színház orkeszterében.
1913-ban komponálta Sík Sándor versére (Fiúk fel a fejjel, a harsona zeng) az akkor kezdődő hazai cserkészet hivatalos indulóját. 1916-ban mutatták be a Falu hőse c. szimfonikus költeményét. 1917-ben szerzett énektanári oklevelet, és ebben az évben került be évtizedekre az Operaház zenekarába,[7] és tagja lett a Budapesti Filharmóniai Társaságnak.[8]
Az 1920-as évekől már rendszeresen szerepeltek kompozíciói, főként dalai a budapesti koncerteken. 1920-tól 1937-ig magán-zeneiskolát működtetett.[9] Kerényi Sándor ez utóbbit vitatja.[forrás?]
1929-től az V. kerületi magyar királyi állami Bólyai Főreáliskola ének-zenetanára. 1930-tól Málnai Mihály magániskolájában is óraadóként tanított. Az általa létrehozott gyermekkarral a legnagyobb oratorikus művekben is sikerrel szerepelt. 1932-ben rádiós felolvasósorozatot tartott a fúvós hangszerekről. 1936-tól tanított a Zeneakadémián. Az 1943–44-es tanévre visszatért az ekkor már a Berzsenyi Dániel Gimnázium nevet viselő Markó utcai intézménybe tanítani.
1948-ban operaházi, 1949-ben zeneakadémiai állásából nyugalmazták. Halálát szívbénulás okozta.
Művei: meseoperák (A bűvös rózsa, 1932: A boldog ember inge, 1935; A bátor királylány, 1935); operett (Kozák lakodalom, 1912); dalok (Sik Sándor, Heltai Jenő stb. verseire); Cserkészinduló (Sik Sándor versére, 1912).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1253/1922. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 678/1950. folyószáma alatt.
- ↑ Turry, Peregrin Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580–1918)
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 530. l. ISBN 9633305241
- ↑ A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának 125 esztendeje (1853–1978). Szerk. Breuer János. Budapest, 1978. Zeneműkiadó. 55. l. ISBN 9633302617
- ↑ MÉL Tury Peregrin szócikk
Források[szerkesztés]
- ↑ MÉL: Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Turry Peregrin Magyar katolikus lexikon
- Kerényi Sándor: Oboa hangszeres tanításmódszertani jegyzet. Archiválva 2021. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Pécs, 2015. Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet. 77. l. ISBN 9789636427689
