Tarnai János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 21:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)

Tarnai János, Tauszig (Gyöngyös, 1843. szeptember 21. – Budapest, 1930. március 31.) kúriai bíró, jogi író.

Életútja

Gimnáziumi tanulmányait Pesten, az egyetemet ugyanitt és Lipcsében végezte. 1867-ben jogi doktor, 1870-ben ügyvéd lett. 1881-ben Tauszig családi nevét Tarnaira változtatta. 1891-ben a budapesti királyi tábla bírájává neveztetett ki és 1897-től a kúriához volt beosztva, ahova később számfeletti bíróvá nevezték ki. 1887-88-ban tagja volt a bűnvádi perrendtartást előkészítő bizottságnak, mely a harmadik (ú. n. Fabiny-féle) javaslatot dolgozta ki. 1912-től 1917-ben történt nyugdíjba vonulásáig tanácselnök volt.

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1877. Igazságügyi levelek a gyakorlati törvénykezés köréből); dolgozatai legnagyobb részt a Magyar Igazságügyben jelentek meg; Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. Szerkesztette a Magyar Igazságügy c. folyóiratot 1880-tól 1893-ig Budapesten.

Munkái

  • Huszonkét levél az 1812-től 1854-ig terjedő időszakból. Bpest, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések I. 20.).
  • Beccaria. Büntetett és büntetés. Ford. és bevezette. Bp., 1887.
  • A koronaügyészi hivatal. Bp., év n. (Különnyomat a Büntetőjog Tára XLI. kötetéből és a M. Jogászegyleti Értekezések XXI. 2. Bpest, 1902.).
  • Sajtójogi dolgozatok. Bp., 1913.
  • A politikai bűntett. Bp., 1917.
  • Strike és büntetőjog. Bp., 1920.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.

További információk