Taraj (tyúk)

A taraj leggyakrabban egy fésűszerű húsos bőrlebeny a tarajos tyúkok fején. Különösen a kakasoknál fejlődött ki az udvarlás/párzás miatt.

Egyes tyúkfajták különösen extrém tarajokat viselnek.

Korábban ételkülönlegességekben is felhasználták a tarajt és ínyencségnek számítottak. Ma már szinte egyáltalán nem kapható. Megfőzik, levakarják róla a bőrbevonatot és recepttől függően készítik el.

A házi tyúkoknál fajták szerint különböző alakú taraj (processus frontalis), valamit páros torok-, és füllebeny alakul ki.

Néhány tarajtípus: Egyszerű fűrészes, rózsa, lógó, zászlós, szarv, pillangó, V-taraj, borsó, dió stb.

Tarajtípusok öröklésmenete[szerkesztés]

Génkölcsönhatáson alapszik, mely szerint két vagy több nem allél gén hatásban befolyásolja egymást. Ez bonyolultabbá teszi az öröklésmenetet és jelentősen növeli az egyedek változékonyságát.

Nem egy allélpárban lévő gének kölcsönhatásának egyik legegyszerűbb formája, ha két domináns gén hatására jelenik meg egy új tulajdonság.

	AB	Ab	aB	ab
AB	AABB dió	AABb dió	AaBB dió	AaBb dió
Ab	AABb dió	AAbb rózs	AaBb dió	Aabb rózsa
aB	AaBB dió	AaBb dió	aaBB borsó	aaBb borsó
ab	AaBb dió	Aabb rózs	aaBb borsó	aabb fűrészes

Dió taraj csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a zigótában (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9).
Rózsataraj csak akkor alakul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3).
Borsótaraj csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBb, aaBB, aaBb = 3).
Fűrészes taraj csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) genotípusnál.
Így jön ki a 9:3:3:1 hasadási arány.

Érdekes, ha borsótarajú (aaBB) egyedet egy rózsatarajú (AAbb) egyeddel keresztezünk, abból egy új fenotípus (AaBb; diótaraj) jön létre.

További információk[szerkesztés]

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ honlapja Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben