Takácsatkafélék
Takácsatkafélék | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Takácsatkafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Takácsatkafélék témájú kategóriát. |
A takácsatkafélék (Tetranychidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába tartozó bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) rendjének egy családja.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Apró, szabad szemmel még éppen látható (körülbelül fél milliméteres) állatok. Szájszervük szúró-szívó. Színük fejlettségüktől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet. Gyakran vörösek, ezért népiesen vöröspóknak is hívják őket.
Életmódjuk
[szerkesztés]A legkülönbözőbb termesztett és vadon élő növények károsítói. A levelek fonákán az erek között laza szövedéket készítenek, és annak védelmében szívogatják a megtámadott növény nedvét; a levél színére csak akkor másznak ki, ha nagyon sokan vannak. Ha túlszaporodnak, egyes egyedeik a virágzatra, illetve a termésre is kiszorulhatnak. A megtámadott levél színén kezdetben apró, halvány foltok tűnnek fel, később a levél torzulhat, bronzosodik, vörösödik (mert a szívás hatására a klorofill elbomlik) és lehull. A levél transzspirációja fokozódik, a klorofill-tartalom csökken, a fotoszintézis lelassul. A levelekkel együtt lehullhat a termő rész is. A fás növényeknél mérséklik a termőrügyek differenciálódását, és ezzel a következő évi termést is csökkentik.
A legismertebb fajok több növényvédőszerre is rezisztenssé váltak.
Ismertebb nemek
[szerkesztés]- Bryobia (pl. barna gyümölcstakácsatka Bryobia praetiosa)
- Panonychus, (pl. gyümölcsfa-takácsatka Panonychus ulmi)
- Tetranychus (pl. közönséges takácsatka Tetranychus urticae)