Közönséges takácsatka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges takácsatka
Tetranychus urticae with silk threads.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Alosztály: Atkák (Acari)
Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes)
Család: Takácsatkafélék (Tetranychidae)
Nem: Tetranychus
Faj: T. urticae
Tudományos név
''Tetranychus urticae''
C. L. Koch, 1836
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges takácsatka témájú kategóriát.

A kétfoltos vagy más néven közönséges takácsatka egyike a világ számos növénnyel táplálkozó atkáinak, és általában kártevő. Ez a takácsatkák vagy szövőatkák családjának legismertebb tagja. A teljes DNS kódját 2011-ben térképezték fel[1] a pókszabásúak közül elsőként.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges takácsatka eredetileg csak Eurázsiában volt őshonos de mára kozmopolita lett.[2]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

közönséges takácsatka kolónia

A közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók mint vöröses vagy zöldes foltok a növény levelein vagy szárán. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 0.4 mm hosszú.[3] A takácsatka előfordulhat melegházakban, trópusi és mérsékelt övi területeken, finom hálót szőve a növények levelein és a levelek alatt.[3]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges takácsatka több százféle növényt is kedvel, így a legtöbb zöldségfélét és élelmiszer növényt, mint például paprika, paradicsom, burgonya, bab, kukorica, eper, dísznövények, például rózsák.[3] Az indiai álombogyó legnagyobb kártevője.[4] A levelekre rakja petéit és kikelve annak hátoldalán élnek, a gazdanövény leveleit szívogatják. Ennek hatására apró halvány foltok jelennek meg a levelek színén.[3] Nagy egyedszám és súlyos kártétel esetén jelentősen csökkentik a növény fotoszintetizáló képességét, a levelek torzulnak, majd elszáradnak, lehullanak.[3][5] Néhány más levéltetvekkel azon kevés állatok közé tartozik, mely karotinoidokat képes szintetizálni.[6]


Életciklusuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A petéi áttetsző gyöngy-szerűek.[2] A felnőtt egyedek tipikusan halványzöldek az év nagy részében, de a későbbi generációk vörös színűek. A párzás után a nőstények áttelelnek.[2]

Védekezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atkák száraz, meleg körülmények között érzik jól magukat. Vegyszer nélkül gyéríthetjük az atkákat, ha csak vízzel spricceljük a levelek hátoldalát naponta többször. Hatékonyabb, ha spriccelés előtt a leveleket nedves ruhával letöröljük és lezuhanyozzuk őket az atkák nagy részét eltávolítva ezzel. Lakásban növényi olaj hatóanyagú bio szerek alkalmasak a védekezésre, melyek vékony olajréteget képeznek a leveleken és az alatta lévő rovarok megfulladnak. Szabadban vegyszeres permetezés is alkalmazható, melyet 8-10 napos időközzel legalább egyszer meg kell ismételni.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. doi:10.1038/nature10640
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  2. ^ a b c D. A. Raworth, D. R. Gillespie, M. Roy & H. M. A. Thistlewood.szerk.: Peter G. Mason & John Theodore Huber: Tetranychus urticae Koch, twospotted spider mite (Acari: Tetranychidae), Biological Control Programmes in Canada, 1981–2000. CAB International, 259–265. o (2002). ISBN 978-0-85199-527-4 
  3. ^ a b c d e Thomas R. Fasulo & H. A. Denmark: Twospotted spider mite. Featured Creatures. University of Florida / Institute of Food and Agricultural Sciences, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2011. május 20.)
  4. Sharma, A.; Pati, P. K. (2012.). „First record of the carmine spider mite, Tetranychus urticae, infesting Withania somnifera in India” (pdf). Journal of Insect Science 12 (50), 1. o. DOI:10.1673/031.012.5001. ISSN 1536-2442.  
  5. ^ a b Takácsatka-támadás a lakásban. Hogyan védekezzünk?. balintgazda.hu, 2009. november 9. (Hozzáférés: 2013. május 5.)
  6. Horizontally transferred fungal carotenoid genes in the two-spotted spider mite Tetranychus urticae. ncbi.nlm.nih.gov, 2012. április 23. (Hozzáférés: 2013. május 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MEMS Movie Gallery, spider mite used for demonstrating microelectromechanical systems technology