Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e bűncselekmény biztosítja a törvény, jogszabály vagy más hatósági rendelkezés tiszteletben tartásához fűződő társadalmi érdeket.
Magyar szabályozás[szerkesztés]
Btk. 268. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elkövetési magatartás[szerkesztés]
A bűncselekmény elkövetési magatartása a nagy nyilvánosság előtti általános engedetlenségre uszítás. Az uszítás lényege a más személyre gyakorolt érzelmi ráhatás. Az elkövető magatartásának alkalmasnak kell lennie a köznyugalom megzavarására.
Nagy nyilvánosság[szerkesztés]
Nagy nyilvánosság alatt a bírói gyakorlat olyan nagyobb létszámú csoportosulást határoz meg, melyben a jelenlévők létszáma egyszeri ránézéssel nem állapítható meg. Megvalósulhat zárt rendezvényen is, ha nagyobb létszámú csoport van jelen. A Btk. 137. § 12. pontja szerint nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell.