Sérelemdíj
„Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.[1]”
A sérelemdíj a 2014. március 15-én hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv által bevezetett egyik új jogintézmény. A korábbi Ptk. értelmében a kártérítés megítéléshez a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből. Az új rendelkezések szerint azonban a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolja. Önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.
A korábbi Ptk.[2] 75-85. §-a szabályozta a személyiségi jogok kérdéskörét. A korábbi Ptk. személyhez fűződő jogokról, míg a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) személyiségi jogokról rendelkezik.
A személyiségi jogok sérelme
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
- a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
- d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
- e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- f) a névviseléshez való jog megsértése;
- g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.[3]
Funkciója
A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. A funkciója tehát kettős:
a) a személyiségi sérelem vagyoni kompenzálása, és
b) a személyiségi jogsértés magánjogi büntetése.
Ehhez funkcióhoz igazodik a nem vagyoni hátrányhoz (nem vagyoni kárhoz) való viszonya, továbbá és az összegszerűség meghatározásánál irányadó szempontrendszere is.[4]
Jogalapja
Jogalapja, azaz konjunktív (együttes) feltételei:
a) a személyiségi jogsértés ténye (mint jogellenes magatartás), és
b) a jogsértő felróhatósága (a kártérítési fejezet felróhatósági szabályai szerint), és
c) a jogellenességet kizáró körülmények hiánya.[5]
Hatályba lépés
Az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj jogintézményét a 2013. március 15. napját követő jogviszonyok esetében lehet és kell alkalmazni. A 2013. évi CLXXVII. tv. 54. §-ának rendelkezése alapján az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
Az igény érvényesítése
A korábbi Ptk. alapján az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértettek, nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesíthetett bíróság előtt. Ugyanakkor a nem vagyoni kártérítés összegének bizonyítása igen nehéz volt és a személyhez fűződő jogaiban megsértett fél számos esetben komoly és összetett bizonyítási eljárásra kényszerült. érdekében.
Az új Ptk. viszont a sérelem bekövetkeztét a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért önmagában azt, hogy a sérelem hátrányt okozott, a sérelmet szenvedett félnek már nem kell bizonyítania, a sérelem bekövetkeztének ténye már önmagában elegendő a sérelemdíj megállapításához. Természetesen a sérelem bekövetkeztének tényét igazolni kell.
Mentesülés a sérelemdíj alól
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amely kötelezettség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása neki nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti.
Nem jogellenes a károkozás, ha a károkozó a kárt
- a károsult beleegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),
- jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),
- szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. áthajló ágak levágása stb.),
- jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épület elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).
Források
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (új Ptk.)
- projektjeink.birosag.hu