Szórványmagyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szalakóta (vitalap | szerkesztései) 2020. április 27., 17:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:4C4E:2000:3800:652E:1B93:1BF:7B53), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére)

A szórványmagyarság a magyarságnak az a része, ami távol él a nagyobb magyar közösségektől, ezért tagjai a többi magyarnál jobban ki vannak szolgáltatva a többségi nemzetnek. Számarányuk nem éri el a 20%-ot, így a törvények nem biztosítják nyelvük hivatalos használatát. Sokszor nincsenek saját intézményeik, iskolájuk, médiájuk, anyanyelvi istentiszteletük sem. Tudósaikat, művészeiket általában nem magyarként, hanem magyar származásúként emlegetik. Sokan közülük menekültek, bevándorlók, de a szomszéd országok tömbmagyarságának szélét az utódállamok közigazgatásilag leválasztották, így az ott élő magyarok is szórványhelyzetbe kerültek. Habár létszámuk összesen eléri a 2 milliót, sokáig minden külső támogatás nélkül kellett szembenézniük a beolvadással. Sok közösség már eltűnőben van, vagy már csak tudatában magyar: a szórvány fele már nem beszéli, vagy idegen nyelv módjára tanulja a magyar nyelvet. Azóta már a magyar cserkészet, a közmédia is intézményileg támogatja őket. A cserkészet találkozókat szervez, ahol a több különböző országból származó cserkészek magyarul beszélhetnek egymással, így a nyelv megőrzését is segítik. A közmédiában a Duna Televízió magyar műsorokat közvetít nekik, amik műholdon is foghatók. Hasznosak lehetnek az Interneten levő magyar nyelvi anyagok is. De nemcsak a nyelv, hanem a kultúra más elemei, így a népművészet, a néptánc és népzene is segítheti a szorosabb kötődést a nemzethez, különösen a már csak származásukban, tudatukban magyarok között, akik már nem beszélik a nyelvet. A kultúra megőrzését szolgálja a Petőfi-ösztöndíj. Felvetődött már az intézményrendszer megteremtése világszerte, és legalább vasárnapi iskolákat létrehozni a magyar kultúra továbbadására.

Számuk

A Magyarok Világszövetsége szerint 1996-ban 15,7 millió magyar élt, ebből 13 millióan a Kárpát-medencében. Az itt élő, szórványnak tekinthető népesség aránya nem szerepel a jelentésben.

A Kárpát-medencén kívül élő magyarság lélekszáma kontinensek szerint
Ausztrália és Új-Zéland 60 000
Afrika 30 000
Ázsia 230 000
Dél- és Közép-Amerika 130 000
Észak-Amerika 1 930 000
Európa 360 000
Összesen 2 740 000

Ezekben a létszámokban benne vannak azok is, akik már teljesen elvesztették a kapcsolatot a magyar kultúrával, és csak magyar származásúnak vallják magukat.

Források