Ugrás a tartalomhoz

Székely Jenő (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 10:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
Székely Jenő
SzületettSpitzer Jenő
1889. február 9.[1]
Békéscsaba[1]
Elhunyt1965. május 14. (76 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBraun Vilma Jozefa
(h. 1916–1945)
Jancsó Ida
(h. 1946–1965)
Foglalkozása
  • farmakológus
  • szakíró
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1917)
SablonWikidataSegítség

Székely Jenő, 1904-ig Spitzer[2] (Békéscsaba, 1889. február 9.[3]Budapest, 1965. május 14.)[4][5] magyar költő, elbeszélő, gyógyszerészeti szakíró.

Élete

Székely Ferenc (1862–1931) bútorgyáros és Spitzer Hermin gyermekeként született.[6] 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen nyert gyógyszerészi oklevelet. Az 1920-as években Marosvásárhelyen volt gyógyszerész, majd Magyarországra települt át. A Magyar Gyógyszerész Szakszervezet egyik megalapítója és szerkesztője a Gyógyszerészet című lapnak. A Kemény Zsigmond Társaságban már 1929-től szerepelt novellával, illetve 1930-ban Hátsó utca 38. c. színdarabja egy részletével; 1932-től lett a Társaság tagja.

A Csehi család című regénye, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki,[7] Gaál Gábor szerint „vad és zord téma: egy züllött kispolgári család felbomlása. [A szerző] … kényelmetlen dolgokat mond, s kellemetlen társadalmi adottságokat feszeget, s azonkívül érdekes figurákat – ígér. Mert mindenik, sajnos, csak ígéret.”

Első házastársa Braun Vilma Jozefa volt, akivel 1916. november 14-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[8] 1945-ben elvált tőle és a következő évben nőül vette Jancsó Idát Budapesten.

Művei

  • Csönd. Háborús versek. Szép Ernő előszavával (Budapest, 1916)
  • A hazugkirály. Regény; Kultúra (Budapest, 1921)
  • A porcellángyár. Dráma; Turul Ny. (Budapest, 1925)
  • Az öngyilkos élete (dráma, Budapest, 1926)
  • A Csehi család (regény, Kolozsvár, 1928)
  • Csendes séták (versek, Budapest, 1932)

Jegyzetek

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. október 13., PIM115684
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 31899/1904. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 402. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 57. oldal 18. sor
  3. Születési bejegyzése a békéscsabai izraelita hitközség születési akv. 8/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi állami halotti akv. 205/1965. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  5. A Romániai magyar irodalmi lexikon mind a születési idő, mind a születési hely tekintetében téves adatot közöl. De a forrásai között szereplő Molter Károly levelezése. II. 1927–1932 is téved. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. 465–466. o.  
  7. Örkény István: Székely Jenő 60 éves. A Gyógyszerész, IV. évf. 3. sz. (1949. február 16.) 71–72. o.
  8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 418/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)

Források