Ugrás a tartalomhoz

Szinkronizálás (filmgyártás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Digitális keverő

A szinkronizálás egy olyan filmgyártási tevékenység, melynek során egy már meglévő kép- és hanganyaghoz általában az eredetitől eltérő nyelven új dialógusokat vesznek fel lecserélve (vagy részben elfedve) az eredetit.

Több formája létezik:

  • Klasszikus értelemben vett szinkronizálás (szinkron), melynek során a meglévő képanyag idegen nyelvű beszéd (dialógus) sávját teljes egészében eltávolítva teljesen új dialógusokat vesznek fel. Ez megszokott metódusa különböző külföldi audiovizuális tartalmak (mozi, illetve tv-filmek, tv-sorozatok, reklámfilmek stb.) magyarosításának. (Közönségfilmek és televíziós forgalmazásra kerülő tartalmak esetében rendkívül elterjedt, a művészfilmek, illetve konkrét társadalmi csoportokat megcélzó alkotások esetében ritkább.)
  • Hangalámondás, melynek során az eredeti képanyag – általában idegen nyelvű – hanganyagát lehalkítva rögzítenek a hanganyaghoz újabb dialógusokat, párbeszédeket stb. Hangalámondással általában dokumentumfilmekben találkozhatunk, bár Magyarországon a VHS-korszakban sokszor jellemzőek voltak az ún. „alábeszélős” filmek.

A magyar filmgyártásban a rendszerváltás előtt a hazai készítésű filmek és sorozatok döntő többségét utószinkronizáltan forgatták. A hangsávok utólagos felvételénél fontos volt a pontos időzítés.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Dubbing (filmmaking)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinkronizálás (filmgyártás) témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]
  • Dallos Szilvia: Magyar hangja. A szinkronizálás története; 3. bőv. kiad.; Nap, Budapest, 2018
  • Kaiser László: Dr. Hársing Lajos hivatása. Kalandozás a magyar szinkron és a műfordítás világában; 2. átdolg. kiad.; Hungarovox, Budapest, 2020
  • Fábián Mihály: Legendás szinkronok. A Micsoda nőtől a Macskafogóig; UGK, Hédervár, 2024